Néha az okozza a legtöbb fájdalmat,
aki szeret.
Lilynek nem ment mindig könnyen a sora, de annál keményebben dolgozott, hogy olyan életet élhessen, amilyenre vágyik. Elhagyta a Maine állambeli kisvárost, ahol felnőtt; egyetemet végzett, és Bostonba költözött, ahol saját vállalkozásba kezdett. Amikor szikrázni kezd a levegő közte és a jóképű idegsebész, Ryle Kincaid között, Lily életében hirtelen minden túl szép lesz ahhoz, hogy igaz legyen.
Ryle magabiztos, makacs, kicsit talán arrogáns is, de emellett érzékeny, okos, és Lily a gyengéje – bár a kapcsolatoktól való viszolygása aggodalomra ad okot.
Lilyt mégsem csak az új kapcsolata foglalkoztatja. Rengeteget gondol Atlas Corriganre is – az első szerelmére, aki a hátrahagyott múltjához köti. A fiú, aki lelki társa és védelmezője volt, most újra feltűnik a színen, veszélyeztetve ezzel mindent, amit Lily és Ryle együtt felépített.
Ebben a merész és mélyen személyes regényben Colleen Hoover szívszorongató történetet tár elénk, ami új, izgalmas utakra vezeti őt magát mint írót is. A Velünk véget ér felejthetetlen mese a szerelemről, amiért nagy árat kell fizetni.
Add át magad a reménynek!
Lilynek nem ment mindig könnyen a sora, de annál keményebben dolgozott, hogy olyan életet élhessen, amilyenre vágyik. Elhagyta a Maine állambeli kisvárost, ahol felnőtt; egyetemet végzett, és Bostonba költözött, ahol saját vállalkozásba kezdett. Amikor szikrázni kezd a levegő közte és a jóképű idegsebész, Ryle Kincaid között, Lily életében hirtelen minden túl szép lesz ahhoz, hogy igaz legyen.
Ryle magabiztos, makacs, kicsit talán arrogáns is, de emellett érzékeny, okos, és Lily a gyengéje – bár a kapcsolatoktól való viszolygása aggodalomra ad okot.
Lilyt mégsem csak az új kapcsolata foglalkoztatja. Rengeteget gondol Atlas Corriganre is – az első szerelmére, aki a hátrahagyott múltjához köti. A fiú, aki lelki társa és védelmezője volt, most újra feltűnik a színen, veszélyeztetve ezzel mindent, amit Lily és Ryle együtt felépített.
Ebben a merész és mélyen személyes regényben Colleen Hoover szívszorongató történetet tár elénk, ami új, izgalmas utakra vezeti őt magát mint írót is. A Velünk véget ér felejthetetlen mese a szerelemről, amiért nagy árat kell fizetni.
Add át magad a reménynek!
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2017
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 424
Fordító: Kamper Gergely
ISBN: 9789634572435
❉❉❉
Köszönet a könyvért a Könyvmolyképző Kiadónak!
A Confess-el való viszonyom után kicsit megijedtem, hogy most akkor a Maybe Someday után nem lesz egy olyan CoHo könyv sem, ami megrengeti a szívemet és a lelkemet, ami nem ér fel Ridge és Sidney történetéhez?
Aztán jött az It ends with us.
Totálisan összetört.
És csak még jobban tisztelem Colleen-t, amiért tud, és képes megírni ilyen történeteket nekünk. Az írónő minden könyvében van valami, ami a lelkünkben ragad, és nem tudjuk elereszteni a történetet. Gyönyörűen tud írni a szerelemről, ennél a könyvnél is rendesen megolvasztotta a szívem, a karakterei tökéletesek(a hibáikkal együtt) és nagyon szerethetőek. Jól döntöttem, hogy szeretném elolvasni a többi könyveit is, de most maradjunk a Velünk véget ér-nél.
Lily Bloom Bostonban él, és legnagyobb álma, hogy megnyissa a saját virágboltját. Édesapja temetése után az egyik épület tetején ül és mereng az életén, amikor összetalálkozik Ryle-al, az idegsebésszel. Egy rövid, őszinte beszélgetés után hónapokig nem találkoznak, aztán amikor a lány valóra váltja nagy álmát és megnyitja az üzletét, újra találkozik Ryle-al. Mintegy sorsszerűen, folyamatosan egymásba botlanak, és egy idő után már képtelenek ellenállni egymásnak. Lily olyan boldog, mint még soha. Vagyis... nem egészen, hiszen középiskolás korában már megtapasztalta a szerelmet, de őt már 5 éve nem látta. Néha előveszi a régi naplóit, és elolvassa újra közös történetüket, hogy hogyan mentett meg egy sorsára hagyott fiút, Atlast.
Minden tökéletesnek látszik, mígnem egy éttermi vacsora során újra megpillantja az immár férfivá érett Atlast. Lily boldog, hogy a fiú élete egyenesbe jött, ám Ryle nem túl boldog, hogy Lilynek még mindig fontos Atlas, és hogy emlékeket őriz róla. Amikor a férfi kifordul magából, Lily újra átéli a gyerekkori traumáját, amit mindig is igyekezett elkerülni. De vajon a szerelem mindent megér? Érdemes olyan ember mellett maradni, aki fájdalmat okoz?
Minden tökéletesnek látszik, mígnem egy éttermi vacsora során újra megpillantja az immár férfivá érett Atlast. Lily boldog, hogy a fiú élete egyenesbe jött, ám Ryle nem túl boldog, hogy Lilynek még mindig fontos Atlas, és hogy emlékeket őriz róla. Amikor a férfi kifordul magából, Lily újra átéli a gyerekkori traumáját, amit mindig is igyekezett elkerülni. De vajon a szerelem mindent megér? Érdemes olyan ember mellett maradni, aki fájdalmat okoz?
Nagyon megviselt a történet, hiszen ez sajnos mindennapos néhány család és nő életében. Colleen a kételyeinkre és a kérdéseinkre is választ ad, és nem tudunk mást, csak együtt érezni Lilyvel. Szerencsére édesanyja és legjobb barátnője támogatja és átsegíti őt a nehéz időszakokon, de Lilynek magának kell meghoznia egy fontos döntést.
Néha nem tudjuk, mit tegyünk, ha az, akit a világon mindennél jobban szeretünk, megváltozik, és csak csalódást okoz. Mi a legjobb? Menni, vagy maradni? Kitartani vagy elhagyni? Erre csak mi magunk tudunk választ találni, és csakis akkor, ha benne ragadunk egy ilyen kapcsolatban. De senkinek nem kívánom, hogy ilyet valaha is megtapasztaljon.
Néha nem tudjuk, mit tegyünk, ha az, akit a világon mindennél jobban szeretünk, megváltozik, és csak csalódást okoz. Mi a legjobb? Menni, vagy maradni? Kitartani vagy elhagyni? Erre csak mi magunk tudunk választ találni, és csakis akkor, ha benne ragadunk egy ilyen kapcsolatban.
 |
| "Rossz emberek nincsenek. Mind csak emberek vagyunk, akik néha csinálunk rossz dolgokat." |
Colleen egy igazi érzelmi hullámvasútra ültet fel bennünket. Gyönyörű, és egyben irtó fájdalmas könyv ez. Én is boldog voltam, aztán szomorú, aztán mérges és végül én is összetörtem. Ez is egy olyan történet, ami sokáig velem lesz. Annyira mély, annyira borzalmas és mégis annyira igaz. Kemény, mint maga az élet. Itt nem egy szimpla szerelmi történet tárul elénk, itt szembekerülünk a saját ítéleteinkkel, belekerülünk mi is teljesen a közepébe, hogy átéljük, megtapasztaljuk és érezzünk olyan dolgokat, amit eddig nem.
Még most, az értékelés írásánál is bekönnyezek, ahogy visszaemlékszem a sorokra. Azt hiszem, eddig ez a legkomolyabb és legmélyebb történet, ami gyönyörűségével és fájdalmával teljesen megrázott. A történet elolvasása után pedig hálát adtam, amiért nekem soha nem kell átélni, és a Párom karjaiba bújtam, mert tudom, hogy ő soha nem bántana meg.
Atlast talán ezért is szerettem annyira, mert rá emlékeztetett. Tiszteltem őt, és én magam is beleszerettem a múlt eseményeinek olvasása közben. Ő egy igazi férfi, aki erős és kitartó, valamint a tenyerén hordozza Lilyt, mindig őt tartja szem előtt, még akkor is, amikor őt lehúzza az élet.
Lily... tisztellek és imádlak, és felnézek rád, amiért ilyen erős vagy. Mindenki csak tanulhat tőled és az önzetlenségedből, a szeretetedből.
Ryle. Nagyon szerettelek, de aztán engem is összetörtél. Nem értettelek, aztán megbocsátottam neked. Megmelengetted a szívem, aztán megsirattalak.
Végezetül, mit is mondhatnék? Talán csak annyit, hogy aki szereti a komoly témákat, akik szeretnének átélni egy gyönyörű történetet, azoknak csak ajánlani tudom. Igazából mindenkinek, mert tanulságos, teljesen a lelkedig hatol.
Csillagos értékelés:
Kedvenc idézetek:
"– A jövőben… ha valami csoda folytán megint abban a
helyzetben találod magad, hogy képes leszel beleszeretni valakibe…akkor légy
szíves, belém legyél szerelmes!"
*
"Tizenöt másodperc. Csak ennyi kell, hogy valakit
teljesen más színben lássunk, mint korábban.
Tizenöt másodperc, amit sosem kapunk vissza."
Tizenöt másodperc, amit sosem kapunk vissza."
*
"Meg akarok változni miattad, de mi van, ha nem tudom, hogyan
legyek az az ember, akire szükséged van?"
*
"Beleborzongtál már valaha egy fiú hangjába?"
*
"Mindenki követ el hibákat. Az ember jellemét nem a hibái
határozzák meg, hanem az, hogy tanul-e ezekből a hibákból, vagy csak
kifogásokat keres rájuk."
*
"Te is csak ember vagy. És senki sem bírja el egyedül a saját
fájdalmát. Néha meg kell osztanunk másokkal, akik szeretnek bennünket, hogy ne
roppanjunk össze a súlya alatt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése