Tillie Cole: Ezer csók

Egy csók egy pillanat.

De ezer csók élethosszig kitart.

Van egy fiú.
És van egy lány.
A szerelem egy pillanat alatt szövődik köztük, de egy évtized, míg kibontakozik.
Ezt a szerelmet nem képes felbontani sem a távolság, sem az idő.
Ez a szerelem örökké tart. Legalábbis ők így hiszik.
Amikor a tizenhét éves Rune Kristiansen visszatér szülőhazájából, Norvégiából az álmos georgiai kisvárosba, Blossom Grove-ba, ahol még gyerekkorában összebarátkozott Poppy Litchfielddel, a fiút egyetlen gondolat gyötri: a lány, aki lelki társa, aki megígérte, hogy hűségesen megvárja, amíg ő visszatér, vajon miért szakított vele mégis szó nélkül?
Rune szíve két éve összetört, amikor Poppy megnémult. Mire Rune megtudja, mi az igazság, rájön, hogy a legnagyobb szívfájdalom csak ezután éri majd…

Kiadó: Twister Media

Kiadás éve: 2018

Oldalszám: 464

Fordító: Bozai Ágota

ISBN: 9786155631504

❉❉❉

Azt hiszem az év legjobban várt könyve volt számomra az Ezer csók, és amint nálam volt a könyv, mielőbb el is kezdtem. Nagyon sok jót olvastam róla, ezért alig vártam, hogy én is elolvadjak és odáig legyek érte. Ez kitartott kb. az első száz oldalig, el is morzsoltam néhány könnycseppet, aztán jött a feketeleves, nem csak a történetben, hanem a könyvben is elértünk egy olyan részhez, amelynél már nem igazán tudtam élvezni az olvasást. 

Akik követnek biztosan tudják, hogy nagyon szeretem a romantikus könyveket, és sokszor az sem zavar, ha kicsit nyálasabb is egy-egy történet. Ám az Ezer csók már nálam is kiütötte a biztosítékot, pedig én tényleg bírom az édes, aranyos szerelmes pillanatokat, de itt már komolyan rosszul voltam a sok édességtől. 

Rune családja Norvégiából Georgiába költözik, ám ő 5 évesen mindent szeretne, csak nem elköltözni a szülővárosából. Ám megismerkedik a szomszéd kislánnyal, Poppyval, és azonnal jobban érzi magát az új helyen, barátságot kötnek egymással. Nyolc éves korukban Poppy nagymamája a halálos ágyán egy üveget ajándékoz szeretett unokájának, amelybe ezer csókot kell gyűjtenie a szeretett fiútól. A gyerekek már akkor elhatározzák, hogy egymással szeretnék megélni az ezer csókot és egészen addig gyűjtögetik ezeket, ameddig a sors közbe nem szól, és Rune-nak el kell költöznie. Igyekeznek tartani a kapcsolatot, ám Poppy egyszer csak eltűnik, és amikor Rune két év múlva visszatér, nem számít
arra, amit az élet kínál számára.

A történet nagyon sírós, konkrétan 5-10 oldalanként elhullajt egy-egy könnycseppet az ember. Viszont ahogy haladtam előrébb, annál inkább erőltetett lett ez a folytonos kínzás, fájdalom, szenvedés és néha már a nyáladzás is, méghozzá annyira, hogy egy idő után megcsömörlöttem. Pedig imádom a romantikus könyveket, tényleg, és magam is meglepődtem, miért nem csúszott ez a könyv. Poppy néha már túl sok volt nekem, persze tisztelem és csodálom az ereje és a kitartása miatt, Rune-t is sokszor sajnáltam, de egyiküket sem tudtam megszeretni igazán. Nem tudom, hogy rosszkor kapott el a könyv, nem a megfelelő időben olvastam, de sajnos rám nem volt olyan hatással, mint sokakra, hiszen rengetegen imádják, bálványozzák a könyvet.

Általában végigbőgöm a betegség+szerelem kombóból álló könyveket, és itt is megvolt ez az elején, amikor elszakadtak egymástól, azután semmi.. és a vége... hát eszem megáll komolyan, muszáj volt egy ilyet még letuszkolni a torkunkon? Hát esküszöm, azt hittem eldobom a könyvet, szerencséje, hogy az az utolsó oldal volt. Egyszerűen idiotizmus az egész elmélet, amit az írónő odadobott elénk, elég rossz képet mutat ez azoknak, akik elvesztik a szeretteiket.... no comment.

A könyv egyébként olvasmányos, gyorsan haladós, viszont ahogy haladunk a történettel, úgy szorul össze annál inkább a szívünk. Nagyon sajnálom, amiért az eleje után mélyrepülésbe ment át a könyv, pedig annyira, de annyira szeretni akartam úgy, mint mások. Valószínűleg ez nem az én könyvem, de aki szereti a sírós-romantikus könyveket, azoknak tökéletes választás az Ezer csók. :)

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"Miért legyek boldogtalan, amikor boldog is lehetek?"

*

"– Az élet valóban drága kincs – súgta. – Nagyon, nagyon drága kincs. Egyetlen másodpercét se vesztegesd el."

*

"– Minden nap ajándék, Rune."

*

"Miért kell az élet végére jutni ahhoz, hogy az emberek megtanulják ezt nap mint nap élvezni? Miért kell megvárni, amíg kifutnak az időből, hogy elkezdjék megvalósítani az álmaikat, amikor rengeteg idő volt rá az életben? Miért nem úgy nézünk arra, akit szeretünk, mintha utoljára látnánk? Mert ha ezt tennénk, az élet olyan élénk lenne! Akkor élnénk igaz és teljes életet."

*

"Arra születtünk, hogy együtt menjünk végig az életen, kéz a kézben. Szükséged van rám, és szükségem van rád. Ennyi."