Alwyn Hamilton: A homok leánya (#1 A sivatag lázadója)

Egy ​mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó.

Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva vagy nő.
Amaniról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, ebből a halálra ítéltkisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: megházasodik vagy meghal.
Ám egy nap találkozik Jinnel, a karakán, jóképű idegennel, aki tökéletes szökési tervet tár elé. Bár Amani hosszú éveken át álmodozott az otthona elhagyásáról, azt sohasem gondolta, hogy egy körözött szökevénnyel menekül majd, ráadásul egy mitikus lovon vágtatva el a vérszomjas Szultán serege elől. Arra pedig végképp nem számított, hogy beleszeret a titokzatos idegenbe, aki nemcsak a sivatag titkait mutatja meg neki, de felfedi, ki is valójában a lány, és milyen nagy dolgok várnak rá.

Kiadó: Maxim

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 296

Fordító: Béresi Csilla

ISBN: 9789632618487 

❉❉❉

A homok leánya külföldi kiadása már régebben szemet szúrt, és kíváncsivá tett, ezért nagyon örültem, hogy a Maxim kiadó lecsapott a sorozatra, és elhozza nekünk :) Bár nekem a színes borítók sokkal jobban tetszenek, mint ez, amelyiken a lány van, de ez is teljesen visszaadja a könyv hangulatát ( de picit spoileres, így a könyv után ránézve :D). Szóval köszönet a kiadónak, hogy olvashatjuk ezt a könyvet, ami ahhoz képest, hogy az írónő első könyve, hihetetlenül jól sikerült. De kezdjük az elején.

Történetünk különleges helyszínen játszódik, egy sivatag kellős közepén, ahol Amani, fiatal főhősnőnk, aki nem úgy viselkedik, mint egy tipikus lány. Nem érdeklik a ruhák és egyéb kacatok, hanem önmagától tanult mesterlövészként igyekszik minél több pénzt összeszedni, hogy leléphessen Porfészekből Izmánba, ahol egy rokonát felkutatva élne jobb életet. Itt csak a halál, vagy a házasság vár rá, és egyikhez sem igazán fűlik a foga. Egyik nap azonban felbukkan egy jóképű idegen, ki egyben áruló is, Jin aki hatalmas galibát okoz a városkában, ám ez remek alkalom ahhoz, hogy Amani meglépjen a segítségével. Ketten menekülnek a Szultán emberei elől, nem sejtve, hogy kettejük élete mennyire összefonódik a hosszú, és veszélyekkel teli út alatt. 

UK borító.. szerintem
eszméletlen gyönyörű :)

Mielőtt rosszul gondolnátok, nem, ez nem egy szokványos fantasy és romantikus történet, a legkevésbé sem! Misztikus lények, mágia, dzsinnek, arab történelem és rengeteg izgalom. Olyan, mintha egy Aladdin mesébe csöppennénk.
A könyv annyira különleges, hogy már az elején magába szippant az egyedi világa, hangulata és rövidsége miatt is szinte egy ültő helyedben fel tudnád falni a könyvet. Nincs olyan fejezet amiben ne történne valami, ami tovább viszi a történet fő szálát, közben pedig rengeteg más dologról is szó esik, s ez mind-mind összekapcsolódik lassacskán. Az elején picit bonyolult volt megérteni a  politikát, a

történelmet és a mesék összefüggését, de aztán a könyv végére minden kitisztul, átlátjuk a dolgokat.

A főhőseink nagyon szerethetőek és nem mindennapiak. Amanit különösen szerettem, hiszen egy nagyon erős, őszinte, kitartó és hihetetlenül bátor lány. Mindent megtesz a célja érdekében, és közben nem hagyja elveszni önmagát. 

Viszont nem kérdés, hogy Jin volt a nagy kedvencem. A rosszfiús külseje és viselkedése egy nagyon jólelkű férfit takar, titokzatossága megmozgatja a fantáziát, valamint tetszett, hogy közben igyekszik vigyázni Amanira. Imádom a pasast.

A szerelmi szál eszméletlenül jól lett kialakítva, hiszen lassan bontakozik ki a szemünk előtt, és mégsem mentünk át nyáladzásba a könyv végére, ez külön szuper, hát még az, hogy nagyon érződik a szereplők közötti tűz, amely mindkettejüket felhevíti, akár a sivatag forró homokvihara a levegőt. Imádtam, imádom őket, alig várom, hogy megtudjam, mi történik velük a továbbiakban!

Amit picit sajnálok (a borítón kívül), hogy nagyon rövid a könyv. Mire belemelegedtem, addigra vége lett. 

Viszont ezalatt a cirka 300 oldalon annyi minden történik, hogy az ember csak pislogni tud. Egyik izgalom után jön a másik, nincs megállás, nincs pihenés, közben mégis halad a történet, és egyre csak fogynak az oldalak. Örültem volna, ha az írónő kicsit megnyújtja a sztorit, és nem zárja le olyan gyorsan az akciójeleneteket, de minden kerek egész lett a végére. No persze, rengeteg kérdés van, amik még megválaszolásra várnak, de a történet önmagában megállja a helyét és nem függővéges. Az írónő megfelelően adagolja az információkat, lassanként csöpögteti, hogy úgy szomjazzunk rá, mintha a sivatagban sétálnánk víz nélkül. 

Nagyon örülök, hogy mi is megkaptuk ezt a könyvet, több ilyenre lenne a szükség a magyar olvasóknak is! :) Remélem, hogy mihamarabb jön a folytatás, hogy minél előbb folytathassuk lélegzetelállító kalandunkat. :)

Fordulatos, fantasztikus és különleges történet, amely teljesen a szívemhez nőtt :)

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, IDE KATTINTVA te is megrendelheted!

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"– Nem ítélhetsz el, amiért több akarok lenni, mint egy jelentéktelen homokszem a sivatagban!"

*

"– Egy férfit keresek. – A parancsnok élesen, pattogón, művelten beszélt, enyhén északias kiejtéssel. Éreztem, hogy az idegen karja a lábszáramhoz ér. Nem tudtam, mi késztette ideges fészkelődésre: a parancsnok hangja, vagy az attól való félelem, hogy mindjárt beárulom.
Ártatlanul pillogtam a parancsnokra.
– Fura, mert mifelénk a legtöbb férfinek nő kell."

*

"Magamhoz rántottam Jint. Ujjaim a szíve fölé pingált tetoválás napkorongjának szélét súrolták. Ezt észleltem utoljára, mielőtt megcsókoltam.
Álla egy pillanatra megfeszült a meglepetéstől, s akkora erővel szorította meg a karomat, hogy fájt. Teste az enyémhez simult, hátamat a vonat falának döntötte.
A sivatag leányaként eddig azt hittem, tudom, mi a hőség.
Tévedtem."

*

"Ha bele lehetne halni az unalomba, nálunk már mindenki hulla lenne."