1860 nyarának végén a vidéki
kastélyukba száműzött fiatal Szalgháry nővérek élete gyökeresen megváltozik,
amikor édesanyjuk Pest-Budára rendeli őket, a Minna-szalonként működő családi
villába. Gizella, a fiatalabb lány a székesfővárosba érkezésük első órájában
beleütközik Fejérváry Árminba, akiről akkor még nem sejti, hogy sorsuk már a
múltban összekapcsolódott.
A kíváncsi Ella a szülői házban egyre több rejtélyre bukkan. Vajon a szülei haza- vagy felségárulók? Feslett asszony-e az anyjuk és miért zárkózik el gyermekeitől? Miért éltek eddig a szüleiktől távol? Miféle bizarr tények húzódnak az apjuk nyájassága mögött?
Míg Ella azon munkálkodik, hogy kérdéseire válaszokat kapjon, kétségbeesetten beleszeret Fejérváryba, a fararcú grófba, akinek nyomós oka van ellenállni a lánynak. Közben az idősebbik Szalgháry lány a szerelme, a híres bükki betyár, Vidróczki Márton után bánkódik. Nővére boldogságáért Ella vakmerő tettekre képes.
A kíváncsi Ella a szülői házban egyre több rejtélyre bukkan. Vajon a szülei haza- vagy felségárulók? Feslett asszony-e az anyjuk és miért zárkózik el gyermekeitől? Miért éltek eddig a szüleiktől távol? Miféle bizarr tények húzódnak az apjuk nyájassága mögött?
Míg Ella azon munkálkodik, hogy kérdéseire válaszokat kapjon, kétségbeesetten beleszeret Fejérváryba, a fararcú grófba, akinek nyomós oka van ellenállni a lánynak. Közben az idősebbik Szalgháry lány a szerelme, a híres bükki betyár, Vidróczki Márton után bánkódik. Nővére boldogságáért Ella vakmerő tettekre képes.
B. Czakó Andrea, első könyves
szerző romantikával itatja át a magyar történelem „passzív ellenállás”
időszakát. Regényében ismert történelmi személyeket vonultat fel és rávilágít a
politika nagyasztalának láthatatlan erőire, a kor kémhálózataira, miközben a
két fiatal sorsának és szerelmének alakulása fogva tartja az olvasót. Vajon a
szeretet képes felülírni a gyarló tetteket?
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2017
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 480
ISBN: 9786155763069
❉❉❉
Néhány hete figyeltem fel a könyvre molyon néhány embernél, akik olvasták és dicsérték, és mivel mostanában szeretem a történelmi romantikusokat, gondoltam megpróbálkozom vele. :) Ami elsőnek megfogott a könyvben, az a szemet gyönyörködtető borító.
Szóval, beleshettünk a Szalgháry lányok vidéki életébe, miközben ők felsőbb körökhöz tartozó szülőktől származnak, ám ezek a szülők nem igazán látogatják és foglalkoznak gyermekeikkel. A két lány nagyon szorosan kötődik egymáshoz, Rizának szerelme is akad, Ella viszont még sosem volt szerelmes, de már nagyon kíváncsi az ehhez kötődő érzelmekre és érzésekre. Amikor meghívják őket a szüleik a székesfővárosba, nem fogadják kitörő örömmel, hiszen szinte idegenek számukra ezek az emberek. Ugyanakkor érkezésük rengeteg férfi szívét is megbolondítják, hiszen szeretnék magukénak tudni a gyönyörű, fiatal hölgyeket, de főleg Ellához áll sor. A lány meg is lepődik ezen, és többek között a rejtélyes és szeszélyes Fejérváry Ármin kerül érdeklődésének központjába. A férfit rengeteg titok övezi, és nem is tud kiigazodni folyton változó természetén. Közeleg az a pont, amikor választania kell egy férj jelöltet és közben az édesanyja körüli pletykák és misztikumok ködét is
szeretné eloszlatni és felfedni.
Szögezzük le már most, hogy úgy álltam neki a könyvnek, hogy nagyon akarom szeretni... olvasás közben is folyton ezt hajtogattam annak ellenére, hogy némely részek vontatottak és nehezen haladósak voltak. Hiányzott belőle valami plusz, ami feldobta volna a könyvet. Az alapsztori ötlete, a rejtélyek, a nyomozás, a történelmi Magyarország történetei mind jók voltak, viszont nekem Ella karaktere nem volt szimpatikus, egy hisztis és önző leány volt. Ármin szintén egy kiszámíthatatlan úriember volt, aki egyszer odáig volt a lányért, máskor hidegen és visszautasítóan viselkedett vele.
Én értem, hogy egy könyvben bármi megtörténhet, ez az író képzeletére van bízva, viszont nekem túl sok volt a véletlen. Egyetlen olyan alkalom nem volt, amikor ne bukkant volna fel hirtelen Ármin azon a helyen, amerre Ella járt. Mivel ez folyton megtörtént, elég kiszámítható lett a regény, persze voltak meglepetések a lányok édesanyjának története körül, szóval ellensúlyozta egymást a két dolog.
A karakterek néha butaságokat és értelmetlenségeket csináltak. Ella folyton azt szajkózta, hogy nem szeretne az édesanyjára hasonlítani, mégis állandóan kacérkodott a férfiakkal, és bujálkodott velük, féltékennyé tette őket a másikkal. Ármin és Nándor közötti viszony szintén nem volt számomra eléggé kifejtve, és ezek után a bonyodalmak után elég gyorsan jött a megbocsátás és a dolgok elrendezése. Hosszú volt a könyv, de kár, hogy ezek a kapcsolatok nem lettek bővebben kifejtve és elgondolva. A végén lévő drámáról ne is beszéljünk, szerintem felesleges volt az oda.
Valamint ha egy állatról írunk, jelen esetben lóról van szó, figyeljünk oda a testtájak helyes elhelyezésére. Volt egy olyan mondat, ahol a hölgy a ló horpaszát megérintve gyorsabb haladásra sarkallta. Nos, azt megnézném, hogyan emeli annyira hátra a lábát, hiszen a horpasz szinte a ló faránál található mindkét oldalon. Lószeretőként kicsit hátrahőköltem ennél a mondatnál. :)
Véleményemet nem lehúzó, hanem építő kritikaként szánom, mindenki maga döntse el, hogy tetszik neki ez a regény, és hogy talál-e benne hibákat. Én találtam, és nagyon sajnálom, mert szeretni akartam a kötetet.
Szögezzük le már most, hogy úgy álltam neki a könyvnek, hogy nagyon akarom szeretni... olvasás közben is folyton ezt hajtogattam annak ellenére, hogy némely részek vontatottak és nehezen haladósak voltak. Hiányzott belőle valami plusz, ami feldobta volna a könyvet. Az alapsztori ötlete, a rejtélyek, a nyomozás, a történelmi Magyarország történetei mind jók voltak, viszont nekem Ella karaktere nem volt szimpatikus, egy hisztis és önző leány volt. Ármin szintén egy kiszámíthatatlan úriember volt, aki egyszer odáig volt a lányért, máskor hidegen és visszautasítóan viselkedett vele.
Én értem, hogy egy könyvben bármi megtörténhet, ez az író képzeletére van bízva, viszont nekem túl sok volt a véletlen. Egyetlen olyan alkalom nem volt, amikor ne bukkant volna fel hirtelen Ármin azon a helyen, amerre Ella járt. Mivel ez folyton megtörtént, elég kiszámítható lett a regény, persze voltak meglepetések a lányok édesanyjának története körül, szóval ellensúlyozta egymást a két dolog.
A karakterek néha butaságokat és értelmetlenségeket csináltak. Ella folyton azt szajkózta, hogy nem szeretne az édesanyjára hasonlítani, mégis állandóan kacérkodott a férfiakkal, és bujálkodott velük, féltékennyé tette őket a másikkal. Ármin és Nándor közötti viszony szintén nem volt számomra eléggé kifejtve, és ezek után a bonyodalmak után elég gyorsan jött a megbocsátás és a dolgok elrendezése. Hosszú volt a könyv, de kár, hogy ezek a kapcsolatok nem lettek bővebben kifejtve és elgondolva. A végén lévő drámáról ne is beszéljünk, szerintem felesleges volt az oda.
Valamint ha egy állatról írunk, jelen esetben lóról van szó, figyeljünk oda a testtájak helyes elhelyezésére. Volt egy olyan mondat, ahol a hölgy a ló horpaszát megérintve gyorsabb haladásra sarkallta. Nos, azt megnézném, hogyan emeli annyira hátra a lábát, hiszen a horpasz szinte a ló faránál található mindkét oldalon. Lószeretőként kicsit hátrahőköltem ennél a mondatnál. :)
Véleményemet nem lehúzó, hanem építő kritikaként szánom, mindenki maga döntse el, hogy tetszik neki ez a regény, és hogy talál-e benne hibákat. Én találtam, és nagyon sajnálom, mert szeretni akartam a kötetet.
Csillagos értékelés:
Kedvenc idézetek:
"A szavak olykor csak bántanak, van, hogy a tettek, az
érintések, a bepótolandó csókok és ölelések kifejezőbbek."
*
"Véletlenek nincsenek – felsőbb akarat van."
*
"Életem legszebb pillanatai azok voltak, amikor azt éreztem,
hogy te szereted azt, amilyen vagyok."
*
"Akkor szeress, amikor lehetőséget kapsz szeretni! Életünk
során a sors kevésszer kínál alkalmat a szeretésre."
*
"Ha nincs kockázat, nincs nyeremény."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése