ELŐOLVASÁS - Palotás Petra: Vénasszonyok nyara

Létezik ​halhatatlan szerelem?
Az ötvenes évek elején német gimnazista lányok Balatonfüreden töltenek egy nyarat. A borász Péterffy család jóképű, festőpalánta fia könnyen magába bolondítja Esthert, a messziről jött diáklányt, és ő maga sem tud ellenállni az északi lány ártatlan szépségének.
A bontakozó szerelmet azonban csírájában elfojtják részben a lány szülei, részben pedig a történelmi változások, melyek következtében egy esztendő múlva már hiába keresi Esther a füredi villájukból kitelepített magyar családot.
Mennyi esély van rá, hogy az egykori fiatalok útjai több mint hatvan év elteltével újra keresztezzék egymást?
A lehetetlen mégis megtörténik Rügen szigetén, egy idősek otthonában, ahol a nyolcvanhat éves művész előrehaladott demenciájának köszönhetően egy furcsa szerelmi háromszög részesei lesznek.
Vajon milyen titkokat rejt a múlt, és milyen ismeretlen veszélyeket a jövő?
Palotás Petra legújabb regényében, melyet a valós élet és egy igaz történet indított útjára, a múlt szálait bogozva szövi a jelen fonalát. Az elbeszélés szerelmet vall Balatonfürednek, bemutatja egy elegáns idősek otthona mindennapjait, mesél az északkeleti szigetvilág tájairól, miközben olyan részben még mindig tabu témákat feszeget, mint az időskori szexualitás, a szülő-gyermek kapcsolat, az önfeláldozás vagy a csillapíthatatlan honvágy.



Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 280 oldal
ISBN: 9786155875922
Megjelenés időpontja: 2018. november 7.
❉❉❉

Köszönöm az írónőnek és az Álomgyár kiadónak az előolvasási lehetőséget! :)

Be kell vallanom, még nem igazán hallottam az írónőről, mielőtt megláttam volna ezt a csodaszép borítót az Álomgyár kiadónál. Felkeltette a figyelmem, és gondoltam rá, hogy majd egyszer elolvasom, de aztán felkértek előolvasónak, és úgy tűnt, sorsszerű volt, hogy utamba (ez esetben a kezeimbe) kerüljön a könyv. 

Fogalmam sem volt, mire számítsak, de eléggé meglepődtem. Ritkán olvasok ilyen témában, de voltak kellemes, élvezetes részek számomra, és a történet sodort magával. A főszereplőinket egy kívülálló mondja el, a főszereplők beszámolói alapján, szóval mindenkit megismerünk. Milyen volt a fiatal koruk, milyen volt eddig az életük, és hogyan kerültek egyenként a  Rügen szigetén lévő idősek otthonában. Volt néhány szívszorító történet közöttük, de végül, mint mindig, az élet megadta számukra a boldog befejezést...többnyire. 


Történet egy szerelemről, amely sosem múlik el. Történet magáról az életről, mind a maga boldogságával és mélypontjaival. Egy történet, amely mindenkihez szól. Egy történet, amelynek a főszereplője akár te is lehetnél. Sosem késő rádöbbenni, hogy az élet szép, hogy értékeljünk mindent, amink van. Petra megmutatja nekünk az élet szép és szomorú oldalát is. Mert a kettő együtt jár, és közösen teszik ki magát az életet. Egyik a másik nélkül nem létezik. De így a tökéletes. 
Ezen kívül viszont örültem, amiért az írónő felhívta arra a figyelmet, hogy a kor nem minden. Attól, hogy megöregszünk, még nem kell négy fal között leélnünk a hátra lévő időnket. Nyugodtan járhatjuk a világot, felfedezhetjük ismét vagy újra a szerelmet, valamint azt, hogy mennyire szép is az élet. A boldogságot jelentheti egy családtaggal való kibékülés vagy éppen egy csodálatos napfelkelte a tengerparton. 

Igazából nagyon tetszett volna a történet, de úgy gondolom, hogy az írónő rengeteg cselekménybe, történetbe belekezdett, ami később nem lett sem kifejtve, sem megmagyarázva, ez egy kicsit zavart. A lezárás egy picit gyors és értelmetlen volt számomra, úgy éreztem, sok mindent szeretett volna a könyvbe beletenni az írónő, viszont a könyv rövidségét tekintve talán picit túl zsúfolt lett a sztori. 

Mindent összevetve, hibáival együtt egy kellemes, szórakoztató és kikapcsoló könyvet tarthatunk a kezünkben, olyat, amelytől ne várjunk nagy fordulatokat, de egy-egy kirándulás vagy utazás alatt könnyűszerrel ki lehet olvasni. 


Ha téged is érdekel ez a nem mindennapi történet, IDE KATTINTVA előjegyezheted! :)


Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"Számtalan tökéletes pillanat van körülöttünk, csak nem vesszük észre őket."
*
"Miért van az, hogy annyit kesergünk a múlton és annyit aggódunk a jövőn, számtalan szorongó percet és álmatlan éjszakát áldozunk fel, megfeledkezve a jelen és a most fontosságáról?"
*
"Miért van úgy, hogy csak akkor kezdünk igazán értékelni valamit, amikor váratlanul belénk csap a felismerés, hogy mennyire nem magától értetődő ennek a valaminek a birtoklása, hogy bármikor, bármelyik pillanatban elveszíthetjük…?"
*
"Szeretem az őszt, ahogy méltóságteljesen átveszi a hatalmat az elhervadt nyár után…"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése