Brittainy C. Cherry: Gravitáció (#4 Az vagy nekem)

Engem ​az érzelmeim vezéreltek, ő fásult volt és közönyös. Én álmodoztam, ő rémálmokban élt. Én gyakran sírtam, neki nem voltak könnyei.

Bár jégből volt a szíve, voltak röpke percek, amikor összekapcsolódott a pillantásunk és megláttuk egymás lelkében a titkokat, és amikor az ajka megízlelte a lelkemet mardosó félelmeket, én pedig magamba szívtam az ő fájdalmát. Néha még azt is elképzeltük, milyen lenne egymást szeretni, de a közénk furakodó, csúf valóság rendre a földre kényszerített minket.
Nem tudta, hogyan kell szeretni, és ugyanezt rólam is el lehetett mondani. Mégis… ha esélyt kapnék arra, hogy újra szerethessek, ismét őt választanám.
Még akkor is, ha tudnám, hogy fájni fog. Még akkor is, ha újra és újra földhöz vágna bennünket a gravitáció.

Lucy és Graham szívbe markoló története megmutatja, milyen az, amikor a szavak már nem elegendők. Ami segíthet, az egy ölelés, amiben a lelkek érintkeznek, és egy tekintet, ami többet mond bármely szónál. Olyankor beszélnek igazán – azon a nyelven, amit a legjobban értenek.

Kiadó: Libri (Insomnia könyvek)

Kiadás éve: 2019

Oldalszám: 378

Fordító: H. Prikler Renáta

ISBN: 9789634334323

❉❉❉

Biztos te is ismered azt az érzést, amikor bezársz egy könyvet, és csak ülsz és nézel ki a fejedből. Amikor még javában benne vagy a történetben és az agyad egyszerre zakatol a szíveddel. Ezek a könyvek azok, amelyek hatással vannak ránk és beleíródnak a lelkünkbe. Brittainy C. Cherry könyvei is ilyenek. Egytől egyig. Bármelyiket olvasod, úgy érzed, egy időben szakad szét a szíved apró darabokra és a végére az írónő olyan szépen összeragasztja, hogy észre sem veszed, csak a mosolyt nem bírod letörölni az arcodról. 

Nagyon vártam már az Elements sorozat befejező részét, aminek részei külön is olvashatóak, nem kötődnek össze, viszont mindegyik kötet csodálatos. Az írónő minden egyes alkalommal zenészként játszik szívünk és lelkünk húrjain, kezei néha kíméletlenül lecsapnak míg máskor szinte lágyan simogató szellőként szól hozzánk. 

Lucy egy igazi üde színvolt világunk sötét napjaiban. Mindig vidám, cserfes nő, aki imádja a

virágokat, hisz a sorsban és mindent pozitívan igyekszik felfogni. Múltjában rengeteg fájdalmat és rossz dolgot kellett átélnie, de most úgy érzi, minden rendben van az életében. Nővérével virágboltot nyitottak, párkapcsolatban él és a világ is gyönyörű. Egészen addig a napig, míg egy hatalmas temetésre ő viszi ki a virágokat és össze nem találkozik Graham Russell-el, az egyik kedvenc írójával. A férfi fiatal és mogorva, mosolyát még szinte senki sem látta és ami a legjobban megdöbbenti Lucy-t, hogy a legidősebb nővérével látja, aki szinte alig beszél velük.

Lucy élete felfordul, amikor egyszer csak egy váratlan telefonhívás érkezik Grahamtől...

Graham és Lucy akár a tűz és jég, merőben különböznek egymástól. Csodálatos volt látni, ahogy lassan, nagyon lassan Lucy színes egyénisége behatol Graham hét lakattal lezárt szívébe, és egyenként lefeszítve a zárakat oldja fel az érzéseket, hogy végre utat törjenek maguknak. A mindent érző lány megmutatja az utat a semmit nem érző férfinak. Egy olyan utat, amely mások szemével nézve talán nem helyes, de mindenki követ el hibákat és ha azok a hibák egy boldog élet felé vezetnek, nem szabad másokra hallgatnunk. A szívünk mindig tudja, mi a helyes. Ha nem, akkor MAKTUB. Minden úgy történik, ahogy történnie kell. És én annyira hiszek ebben. Hogy két ember jókor van jó időben, jó helyen, ahol összekötődik a sorsuk, mert nekik együtt kell lenniük és jöhet bármi, semmi nem választhatja el őket. 

Már meg sem kellene lepődnöm azon, hogy az írónő újra és újra elkápráztat bennünket. Az érzelmek hatalmas, színes skáláját tárja elénk, amelyet más történetben szinte még nem is láthattunk. Megérdemelten tartják sokan kedvencnek Brittainy-t, és úgy hiszem, ő az az írónő, akitől még a bevásárlólistát is könnyes szemmel és összeszorult szívvel olvasgatnánk.

Imádtam a váltott szemszögű fejezeteket, imádtam a csodaszép gondolatokat amelyek szívhez szóltak, imádtam az egészet a legelső szótól a legutolsóig. 

Nem is pazarlom tovább a szavakat, hiszen úgysem tudom Nektek átadni azt, amit ez a könyv jelentett számomra. Mindegyik Elements könyvet szerettem, de jelenleg a Gravitáció áll legközelebb a lelkemhez. Talán azért mert még friss az élmény vagy talán azért, mert ez egy olyan könyv volt, ami egy picit nekem is íródott és megtaláltam benne magamat. És hogy Nektek mit jelent majd? Találjátok meg a választ! 

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, IDE KATTINTVA megtalálod!

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"A szívem csordultig telt érzelmekkel. De hát a szív már csak ilyen. Amikor az ember azt hiszi, hogy már tele van, még mindig fér bele egy csöppnyi szeretet."

*

"Minden emberi lény közül te vagy a legjobb."

*

"Nemcsak a pozitív dolgokat kell elfogadnunk, hanem mindent. Még akkor is, ha nem igazán tetszik, amit a sors kínál."

*

"El sem tudtam képzelni, hogy életem regényében ne ő legyen az utolsó fejezet."

*

"Megtanította, hogy az igaz szerelemhez idő kell. Meg kell érte dolgozni. Az igaz szerelem csak akkor teljesedhet ki, ha az érintettek időt szánnak rá, hogy táplálják."