Sarina Bowen-Elle Kennedy: Him - Ez a srác (#1 HIM)


Ők ​ketten nem egy csapatban játszanak. Vagy mégis?
Jamie Canning sosem jött rá, miért veszítette el a legjobb barátját. Négy évvel ezelőtt a tetovált, nagyszájú, szabályszegő szobatársa minden magyarázat nélkül kizárta őt az életéből. Végülis mi rossz van abban, ha tizennyolc éves korukban a nyári hokitábor utolsó éjszakáján furán alakultak köztük a dolgok? Csak egy kis részeg hülyülés volt. Senki sem halt meg.
Ryan Wesley már nagyon megbánta, hogy annak idején belerángatta a nagyon is heteró barátját egy fogadásba, ami próbára tette a barátságukat. Most, hogy az egyetemi csapataik egymás ellen játszanak a nemzeti bajnokságon, végre lesz alkalma bocsánatot kérni. De elég egy pillantást vetnie a srácra, akiért időtlen idők óta odavan, és a fájdalom erősebb, mint valaha.
Jamie régóta vár válaszokra, de ehelyett egy újabb kérdést kell megfejtenie: vajon egy együtt töltött éjszaka tönkretehet egy barátságot? És ha nem, mi a helyzet hat, együtt töltött héttel? Amikor Wesley megjelenik a táborban, hogy egy újabb forró nyáron át együtt edzősködjenek, Jamie-nek sok mindenre rá kell jönnie a régi barátjával kapcsolatban… és magával kapcsolatban is.


Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 352
Fordító: Barthó Eszter
ISBN: 9789634575542
❉❉❉

Ez volt a legelső LMBTQ könyv, amit életemben olvastam. És őszintén meglepett. Azért mertem ilyet a kezembe venni, mert tudtam, hogy nem fogok kiakadni és undorodni a témán, ez fontos, hisz aki ilyet érez, az ne is kezdje el a könyvet. Ehhez a témához kell egy bizonyos szintű elfogadás. Bevallom, voltak kétségeim, hogy mennyire fog nekem ez tetszeni, hogy nem-e lesz nekem ez túl sok, de szerencsére kellemesen csalódtam.
A másik ami meglepett, hogy több, mint 50 értékelésnél is 100%-os volt a moly.hu-n a könyv, ami elég nagy szó, szóval amint időm engedte, meg is ragadtam a könyvet és neki is kezdtem.

Ami rögtön feltűnt, az Elle Kennedy szokásos, humoros, megnyerő stílusa volt. Ugyanaz a lazaság, amivel ő felépíti a könyveit, élvezhető, szórakoztató tálalásban, egy kicsit pasisabb verzióban, ugyanis mindkét főszereplőnk férfi, ugyebár. De semmi kivetni valót nem találtam a könyvben, szóval mindkét írónő nagyszerű munkát végzett.

Már a könyv elején megkedveltem Wes-t, tetszett, hogy fel meri vállalni a nemi identitását, hogy tudja róla mindenki a csapatában, mégse veri nagy dobra az egészet, nem lóg ki a sorból, ugyanúgy tisztelik és becsülik mind a barátai, mind a csapattársai. Természetesen ettől függetlenül nem könnyű így élnie, hiszen nehéz igaz társat találnia, és úgy érzi, szíve még mindig a tizennyolc éves korában  a nyári hokitáborban megismert barátjáért, Jamie iránt dobog. Az iránt, akivel már négy éve nem beszél. Ő rontotta el, tudja, viszont a sors úgy dobta, hogy újra közös légtérbe kerülnek, ugyanis egyetemi csapatuk egymással szemben áll ki a jégen. Wes mindent megtesz, hogy újra barátok legyenek, még a régi táborba is elmegy edzőnek, hogy együtt lehessen a sráccal. És újra egy szobába kerülnek...

Mindig is érdekelt a téma, hiszen nincs homoszexuális ismerősöm, nem tudom a gondolataikat, érzéseiket, de biztos, hogy nagyon nehéz nekik párt találni, érdekel, hogyan működik ez, hogyan hozzák napvilágra a családjuk, barátjaik előtt a nemi identitásukat, hogyan ismerkednek egymással. A könyv által most egy picit jobban megismerhettem a lelki világukat, és őszintén nem értem, egyes emberek miért nézik le őket ezért. Ugyanolyan szerethető, emberi lények, mint mi, és szerintem néha még tisztábban szeretik egymást, mint az ellenkező neműek.

"Mert az otthon ott van, ahol ő."

A két srácot pedig egyszerűen imádtam. Külön-külön is fantasztikus egyéniségek, de együtt mindent visznek. Fantasztikus párost alkottak, szeretem a csipkelődésüket, ahogy húzzák egymást, és a meghittebb pillanataikat is. Két edzett, életerős férfi, akik képesek a gyengédségre. Érdekes volt látni Jamie gondolatait, hogy hogyan viszonyult Wes-hez és az egész helyzethez. Minden esetben tisztelettel voltak egymás iránt, odaadóan, mégis óvatosan közeledtek egymáshoz. Tökéletesen bemutatta egy kapcsolat felépülését, az apró lépésekkel haladó bizalmi létrát az intimitás felé. Ez tényleg egy csodálatos szerelmi történet.

Tetszett, hogy az írónők nem csak a boldog oldalát mutatták be a kapcsolatnak, kezdve azzal, hogy a srácok mennyire különböző családból jöttek. Van a normál, elfogadó oldal és van a homofób, behunyom a szemem és akkor nem is létezik oldal. És ott vannak még az utcán beszólogató egyedek, akik egy-egy szóval elég keményet tudnak ütni az ember lelkén. Ez a komoly téma ráadásul egy egyre inkább közkedvelt sport köré, a jéghoki köré épül, tehát aki szereti például az Off-Campus sorozatot, annak szívesen ajánlom ezt a könyvet is.

A könyv erősen erotikus, szóval tényleg csak az vegye kézbe, akit ez nem zavar. Viszont ha már kézbe veszed, nem fogod megbánni, és teljesen beleszeretsz! Egy csapásra két tökéletes srác is az ujja köré csavarja a csajokat :)

Ezek után már bátrabban fogok állni az LBMTQ könyvekhez, és nagyon remélem, a kiadó elhozza nekünk a könyv folytatását is, az Us-t, ahol már a fiúk hétköznapjairól olvashatunk majd. :) Ha te is csak ismerkedni akarsz a témával, ez a tökéletes könyv az első próbához!


Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"– Azért vannak előnyök is – mosolyog fanyarul.
– Tényleg? Akkor mesélj! Miért érdemes melegnek lenni? – bököm meg az asztal alatt.
– Először is a farok miatt. Nyilván.
– Nyilván.
Elmosolyodik.
– Na jó, gondolj csak bele! Hétvégén reggel egy dögös pasi mellett ébredsz. Egy-két órát dugtok, mint a bagzó macskák, aztán egész nap sportot néztek a tévében, és senki sem rikácsol, hogy – magas visító hangra vált: – „Drágám, megígérted, hogy elviszel a plázába!”
Most már én is nevetek.
– És még a vécéülőkét sem kell lehajtanod.
Wes széttárja a karját.
– Látod? Csupa előny. És a hab a tortán: a szüleid nem csesztetnek az unokák miatt."
*
"Ha olyan emberek vesznek körül, akik szeretnek, akkor ők lesznek a családod."
*
"Ha visszamehetnék az időben, és felpofozhatnám az agyatlan tizennyolc éves énemet, gondolkodás nélkül megtenném."
*
"– A jó hír az, hogy most már nem kell azon agyalnom, milyen nő az eseted. Egy csomó időt elpazaroltam arra, hogy megpróbáltam kitalálni, mit tud az a másik, amit én nem. Hát most megkaptam a választ: farka van."



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése