ELŐOLVASÁS: Sienna Cole: Reményszimfónia

Zene ​és szerelem Bécs szívében
Patrick Byrne, a nagyreményű zongorista-zeneszerző sötét múltja elől menekülve Bécsben próbál új életet kezdeni. Egyetlen dolog hajtja: hogy befejezze és színpadra állítsa élete fő művét, ám eközben nemcsak a lehetetlen feltételekkel, de saját démonaival is meg kell küzdenie.
Carla Kimmel tehetős üzletember férjével érkezik Bécsbe. Egy művészeti alapítvány vezetőjeként felajánlja Patricknek a támogatását, de cserébe ő is kér valamit: zongoraleckéket szeretne venni a zseniális művésztől.
Közös munkájuk során nemcsak Patrick küzdelmei állítanak eléjük akadályokat, de Carla rég eltemetett titkai is felszínre kerülnek. Vajon a zene képes rá, hogy begyógyítsa a sebeket? Van-e remény két összetört szív számára, hogy újra megtalálják a boldogságot?
Sienna Cole, az Aranykönyv-díjra jelölt Négyszáz nap szabadság és a páratlanul izgalmas Lefelé a folyón szerzője új, drámai, romantikus regényében is az emberi lélek legsötétebb mélységeibe tesz lebilincselő utazást.

Megjelenés időpontja: 2018. Október 3.
Oldalszám: 400

❉❉❉

Köszönöm az előolvasási lehetőséget az írónőnek és az Álomgyár Kiadónak! ♥

Nagyon boldog vagyok, amiért ismét elsők között vehettem kézbe egy Sienna Cole regényt. Megtiszteltetés egy blogger számára, amikor az író értékeli a véleményünket és bizalmat is ad azzal, hogy amint kiereszti kezei közül az immár elkészült regényét, előolvasóként mi mondhatjuk el róla a véleményünket. Ez csak pár embernek adatik meg, és mindig egy elismerésként tekinthet rá az ember. 

Na de visszatérve az írónőre, tudtam, hogy most sem fogok csalódni. Sienna Cole újra és újra elkápráztat minket a tehetségével. Most kivételesen kíváncsi voltam, ugyanis két szerelmét is belefoglalta a könyvbe.. a zenét és Patrick Byrne-t. Aki igazi rajongó, az tudja, hogy az írónőnek ez a két kedvence. Tekinthetünk a könyvre akár a Négyszáz nap szabadság folytatásaként is, de különálló regényként is méltán megállja a helyét.
Úgy érzem, az írónő szívét-lelkét beleadva, kiteljesedett ebben a könyvben, felfedte lelkének eldugott kincseit, és elénk tárta ezeket. Érezhető, mennyire szerelmes ebbe a történetbe, hiszen olyan átható szeretettel és élvezettel beszél a zenéről. Gyönyörű hasonlatok, metaforák és egyéb költői képek által profikat meghazudtolóan festette le nekünk az érzelmeket. Szinte hallani lehetett a zongora síró dallamait, a lélekbe hatoló zene minden egyes ritmusát csak a szavakon keresztül. Ehhez nagyon nagy tudás és tehetség kell. Sienna Cole-nak mindez megvan, a kisujjából kirázza.

A történetről is beszéljünk egy kicsit. :) Szóval a mi Patrick-ünk a nagy világjáró körút után Bécsben, a zene fővárosában telepedik le, ahol hamar világhírűvé válik a zenei tehetsége miatt. Lelkileg azonban még mindig nincs rendben, ezért rendszeresen nyúl boldogságot hozó kábítószerekhez. Egyik koncertjén bukkan fel Carla Kimmel, aki neves, pénzes férjének köszönhetően létrehozott egy művészeket támogató alapítványt, és szeretné támogatni a férfi készülő szimfóniáját is. Patrick menedzsere kapva kap az alkalmon, és megígérgeti a férfival, hogy ne rontsa el ezt az alkalmat, hiszen ő már ismeri a férfi elutasító, bezárkózott és introvertált oldalát is. Carla azonban zongora órákat is szeretne venni, hiszen nagyon régóta nem játszott már, és addig jár Patrick után, amíg az be nem adja a derekát. Carla arra eszmél, hogy már nem csak a férfi zenéje tetszik neki, hanem maga Patrick is vonzó számára. Patricknek párszor már összetört a szíve, ezért kerüli a bonyodalmakkal és érzelmekkel járó kapcsolatokat, ezért többször is akarva-akaratlanul megbántja a nőt, aki hisz benne. Vajon létezik tényleg valaki, aki rávilágít minket a jó oldalunkra és kihúz a sötétségből? Vajon van még reményünk a boldog életre, ha már végleg lemondtunk róla? 

Carla karakterét imádtam. Már az első megnyilvánulásától mélységesen együtt érzek vele, teljesen bele tudtam élni magam a szerepébe. Kedves nő volt, akinek szintén voltak kemény dolgok a múltjában, ám ezen túllépve, mások boldogságára keresi a megoldást. Kitartó, okos és erős személyiség, amit Patrick nem minden esetben értékelt. Többször sajnáltam is, és megszakadt érte a szívem, hiszen olyan jó ember és olyan rosszak veszik körül.

Patrcik maga a megtestesült titokzatosság, fél lábbal már a pokolban érzi magát megtört lelke miatt, egyedül a zene élteti, ami még megmaradt számára, amit senki nem tud elvenni tőle. Csak emiatt él, nem hiszi, hogy számára elérhető még a boldogság és a szerelem. Ahogy haladtunk a történettel egyre jobban megszerettem, tudtam, hogy a borzasztó viselkedés hátterében valami komoly dolog áll. De pislákolt az a huncut kis fény az alagút végén, és nem adtam fel a reményt. 

Nem találok rá szavakat! Egyszerűen zseniális! Csak annyit tudok mondani, hogy imádtam. Imádtam a lassan kibontakozó szerelmet, a váratlan csavarokat, az izgalmakat, a nem várt fordulatokat. Mindent. Az írónő tényleg kitárta elénk a lelkét, amit mi könnyeket morzsolgatva szívunk magunkba, és ha elolvastuk, akkor érezzük, hogy egy pici darabka belénk is költözött, és egészen másképp fogunk tekinteni a zenére. Annyira olvastam volna még, annyira nem akartam, hogy vége legyen, de csodálatos történet volt, amit mindenkinek olvasnia kell.

Sienna Cole páratlan tehetségű írónő, gyorsan és érezhetően, folyamatosan fejlődik könyvről könyvre. Nagyon remélem, hogy még rengeteg történetet fog nekünk alkotni, hiszen az írásai által rádöbben az ember, hogy miért is szeret olvasni. 

Ha szeretnél te is egy példányt, IDE KATTINTVA előrendelheted a könyvet! :)

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"– A szenvedés egy döntés – válaszolta Carla. – És a boldogság is az. Én az utóbbit választom, bármi történjen is."

*

"Semmi sem varázslatosabb a frissen kibomló szerelemnél, amikor az ember úgy érzi, képtelen a másik nélkül létezni és minden szívdobbanása a másikért sóvárog. Az élet legboldogabb pillanatai ezek, talán semmi sem érhet fel hozzá."

*

"Az életet nem lehet megállítani, utat tör magának, és ahol ellenállásba ütközik, ott egyszerűen kerülőt vesz vagy áttöri a gátat."

*

"– Te vagy az egyetlen, aki képes elüldözni a kételyeimet, az egyetlen, aki napsütést tud lopni a sötét világomba."

*

"Sokszor a legzordabb külső rejtette a legértékesebb kincseket, (…)"