V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia

A mágikus apokalipszis után több részre hasad az univerzum. Kell herceg egy különös utazó, egy antari, aki képes eljutni az egymástól elzárt világokba: Szürke, Vörös és Fehér Londonba. Ezek a városok akkor sem különbözhetnének jobban, ha más-más földrészen lennének, de igazából nem földrajzi távolság van köztük, hanem dimenzióbeli.

A trilógia első kötetében Kell herceg Vörös London vidám színekkel teli utcáit gyakran elhagyja Szürke London bűnözés fertőzte sikátoraiért és Fehér London hideg sivárságáért. Mágikus képességét sokan irigylik, miközben üzeneteket szállít a világok között. Egyik útja során veszélyes kalandba bonyolódik, és egy sötét mágia fenyegetésével kell megküzdenie. A pusztító erő abból a Fekete Londonból származik, melyet védekezésképp elzártak a mindörökre az emberi létezés terei elől. Kell nem menekülhet a gonosz hatalmától, de szerencsére társa akad a küzdelemben: a Szürke Londonból származó fiatal tolvaj lány, Lina.



Kiadó: Ventus Libro (Kossuth) 
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 446
Fordító: Sámi László

❉❉❉

Ez a könyv már régóta felkeltette a figyelmemet, ugyanis a booktuber-ek, akiket követek YouTube-on azok nagyrészt külföldiek, és szinte mindegyiküknél láttam ezt a könyvet: A darker shade of magic néven, és mindannyian odáig voltak érte. Ez szerintem már bőven elég ahhoz, hogy egy másik blogger érdeklődését felkeltse. A könyv szinte követelte, hogy olvassam el, főleg akkor, mikor megjelent már nálunk is a legelső része, ezért kaptam az alkalmon, és neki is láttam, hogy belemélyedjek V. E. Schwab világába. 

A könyv eleje nagyon nehezen indul és kicsit tömör, nehéz a szöveg is, többször is vissza kellett olvasnom, hogy megértsem, hogy most akkor mi van?! De tény, hogy kellett ez a kis bevezető, hogy egyáltalán tudjuk, hogy miről is fog szólni a történetünk, ki a főszereplő, mi a lényege, az ereje és hol játszódik a történet, a világfelépítésről is volt szó bőven, valamint a többféle London elhelyezkedéséről.

Kell a főhősünk, egy fiatal ifjú, aki egyben egy antari, azaz mágus, aki szabadon járhat a Londonok között a vérmágia segítségével. Ő Vörös Londonban él a királyi kastélyban, ahol a gazdagság és a mágia a jellemző. Másik főszereplőnk Lina, a tolvaj lány, aki Szürke London utcáit járja, ahol már nem ismerik a mágiát, viszont ez egy elég komor város. Van még Fehér London, ami a legkegyetlenebb világ, mert mindenki a mágiát akarja uralni, bármi áron, az ikerpár vezetőik is elég kegyetlenek. És volt Fekete London, amit a veszélyei miatt elpusztítottak. Igen ám, azonban Kell-hez kerül egy titokzatos, sötét mágiájú kő, ami a Fekete Londonból származik, s ebből igen nagy gondok keletkeznek. Amikor összetalálkozik a két főszereplőnk, akkor kezd igazán beindulni a cselekmény
és onnantól sokkal könnyebb és élvezhetőbb volt olvasni a könyvet.

A szereplőket nagyon kedveltem, Kell egy nagyon rendes, lelkiismeretes fickó, nagyon tetszett a karaktere. Attól, hogy a királyi családnál élt, nem volt elszállva magától, és a szemét sem árnyékolta be a gazdagság fénye.
Linát viszont még jobban szerettem, ő nem az a tipikus főhősnő, aki sír és hisztizik, hanem a tökös, magabiztos, igazán belevaló hősök közé tartozik. Szeretem, ha a könyvben szereplő nő okos, és nem fél belevágni az ismeretlenbe, valamint nagyon jó humora volt, mindig tudott valami tréfás beszólást beszúrni váratlan helyzetekben is. 
Rhy-t a Vörös London hercegét, Kell "testvérét" is kedveltem, bár jó lett volna többet olvasni róla.

Meglepődtem azon, hogy a könyv fogalmazása mennyire szép és kifinomult. Nagyon szépen kezelte az írónő (és a fordító természetesen) a szavakat, élmény volt olvasni, és beleveszni a betűk tengerébe. Fordulatos és izgalmas is volt a könyv, mindig történt valami váratlan, amint meglepődhetett az ember, valamint az írónő nem sajnálja a szereplőit, bőven volt benne harc és öldöklés is. 
A történet előtt le a kalappal, hiszen egy ilyet kitalálni elég lehetett, de ezért is szeretem a fantasy-t, mert a képzelet végtelen határát nyújtja mind az olvasónak, mind az írónak. 

A történetet E/3-ban olvashatjuk, Lina és Kell szemszögéből, valamint néha van egy-egy betekintés egy külső személy gondolataiba is. Az írásmódot ismét csak dicsérni tudom, mivel alig tudtam letenni a könyvet, annyira magával ragadott a világ, és vártam mi lesz a történet kimenetele. 
Ami miatt mégsem tudok nyugodt szívvel teljes 5 csillagot adni rá, az azért van, mert nekem végig valami hiányzott. Valami plusz, valami, amire leesik az állam és magamnak kell felkapargatnom a föld alól, de végig úgy éreztem, mintha egyhangú lenne az egész könyv. Tetszett, de mégsem vagyok odáig érte. 
Ami még hiányzott, az egy kis romantika. Néha már örültem, mikor Kell és Lina kicsit közelebb állt egymáshoz, mégsem történt sajnos semmi, de lehet ez csak az én kis romantikus lelkemnek hiányzott.

Ettől függetlenül nagyon jó könyv volt, és várom a folytatását, mert őszintén, fogalmam sincs, hogy ezután mi fog történni, hiszen attól, hogy ez egy első része volt a trilógiának, teljesen lezárt történetet kaptunk, szóval ne féljetek belevágni. 

Ajánlom elsősorban a fantasy szerelmeseinek, azoknak, akik szeretnének egy nagyon igényes, pörgős könyvet olvasni. Pluszpont jár a gyönyörű kivitelezésért, mint már előttem említették, nagyon jó fogni a könyvet, a lapok is nagyon puhák, a betűméret megfelelő, a borító puha, mégsem annyira, hogy egy letételtől már begörbüljön, hanem igazán erős anyaga van, nagyon tetszik így egyben. 

A könyvpéldányt nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak!


Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

„– Semmit nem tudsz ezekről a világokról – jegyezte meg végül, de a dacos ellenkezés már eltűnt a hangjából. 
– Dehogynem! – szólt Lina vidáman. – Létezik Buta London, Kell London, Bizarr London és Halott London – sorolta az ujjain számolva. – Látod? Gyorsan tanulok.”
*
„A mágiának vagy az urává válsz, vagy a rabszolgájává.”
*
„De Kell már megtanulta, hogy az emberek valójában nem kíváncsiak az igazságra. Nem akarják megismerni. Persze, azt hiszik, hogy igen, és fennen hangoztatják is. De a tényleges tudás megszerzése csak nyomorulttá teszi őket.”
*
„Lehet, hogy nincs meg mindened, amire vágysz, de lefogadom, mindened megvan, amire valaha is szükséged lehet.”
*
„Ezzel a kinézettel inkább készen állsz lerohanni egy várost, mint elcsábítani egy férfit.”



2 megjegyzés:

  1. Vérmágia segítségével járkál. Vörös London, Szürke London. Csak nekem ugrott be egyből az Időtlen szerelem trilógia és a Vörös királynő trilógia? :o ( mondjuk egyiket sem olvastam még)
    Felkeltette az értékelésed a kíváncsiságom, mindenképp elolvasom! :) ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az időtlen szerelem trilógiában időt utaztak nem pedig másik párhuzamos síkba léptek át, és ott is volt vér, de kicsit máshogy volt. Nem tudom vele összehasonlítani, csak annyit, hogy ez jobban tetszett :D A Vörös királynőt még nem olvastam.
      Örülök, hogy elnyerte a tetszésed a bejegyzés! :) ❤

      Törlés