Kresley Cole: Poison Princess - Méreghercegnő (#1 Arkánum krónikák)

A tizenhat éves Evangeline „Evie” Greene irigylésre méltó életet él – mígnem rémisztő hallucinációi támadnak. Amikor egy apokaliptikus esemény megtizedeli louisianai szülővárosának lakosságát, megölve mindenkit, akit szeret, Evie rájön, hogy a hallucinációk voltaképpen a jövőre vonatkozó látomások voltak – amelyek továbbra sem szűntek meg. Az életéért küzdő és válaszok után kutató lány kénytelen segítséget kérni a lápvidék rossz oldalán élő osztálytársától, Jack Deveaux-tól. De egyedül egyikre sem képes.
A meglehetősen hosszú bűnlajstrommal rendelkező Jack, a maga komisz vigyorával és kirívó viselkedésével, nem olyan fiú, akivel Evie barátkozni szokott. Bár egyszer már gúnyt űzött Evie-ból és mindabból, amit képvisel, Jack most mégis vállalja, hogy megvédi a lányt. Evie tudja, hogy nem bízhat feltétel nélkül a fiúban, de vajon képes lesz neki ellenállni, ha egyszer letörli a képéről azt a komisz vigyort?
Kiben bízhat Evie?

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 474

Fordító: Szoboszlay Anna

❉❉❉

Ez a könyv... valami eszméletlen jó!! Hogy én miért nem olvastam ezt eddig? Hihetetlen. 

Már régóta szemezek a könyvvel. Láttam már könyvtárban, barátok ajánlották, megakadt a szemem rajta a moly-on is, de eddig még nem került a kezembe, egészen mostanáig, ráadásul saját példányt tudhatok magaménak.

Tudni illik, ez egy sorozat első része, ezért eléggé magyarázós stílusa van, lassan bontakozik ki a történet, a szereplők, a könyv lényege, tehát látszik,  hogy bevezető kötet, ez teljesen rendben is van. 

Már az első fejezet nagyon ütős, ugyanis egyből a történet közepébe csöppenünk, csak kapkodjuk a fejünket, nem értjük mi van. Utána lassan elkezdjük kibogozni, hogy hol, és miért vagyunk ott, ahol vagyunk. 

Megismerjük Evie-t a főszereplőnket, akinek a szemszögén át olvashatjuk mi történt a világban, azon

belül is Amerikában. Evie hétköznapi lány szeretne lenni, tanulni, bulizni, pasizni, száguldozni az autópályán. Külső szemlélők szerint tökéletes élete van, de ez csak a látszat. Evie-t szörnyű álmok gyötrik, látomások, amelyek minden napját és éjszakáját megkeserítik. Édesanyja nyárra intézetbe küldik, hogy orvosolják a problémáját, azonban a rehabilitáció után ugyanúgy folytatódnak az álmok.

Jack Deveoux egy igazi rosszfiú. Nyomorúságos körülmények között él, motorozik, piál, és szemtelen. Nagyon tetszett a karaktere, végig sejtelmes volt, mégis szeretnivaló, bár néha igazán kirángattam volna és adtam volna neki néhány kék-zöld foltot. Úgy érzem, nem nagyon ismertük meg, és lesznek még vele meglepő fordulatok.

Aztán egy nap, bekövetkezik a Villanás, Evie rémálmai valóra válnak, eljő az apokalipszis és talán az álmok, nem csak álmok voltak, hanem egy jövendölés. Az emberek nagy százaléka meghalt, a növények kipusztultak, a városok romokban állnak, az életben maradtak egymásnak esnek a túlélés érdekében, kihasználják és megölik egymást. És ott vannak még a zsákosok, a zombiszerű lények, akik éjszaka aktívak. Sehol sem biztonságos, és kevés az ellátmány. 

Evie és Jack egymásra vannak utalva, a sok cívódás közepette elég erőteljesen szikrázik körülöttük a levegő, bármennyire is nem szeretnék bevallani maguknak. Jack keményen bánik a lánnyal, és nem tudjuk, hogy ezt  védelemből, vagy csak szimplán bunkóságból teszi. 

De hogy mi is az Arkánum? A Tarot kártyákon belül van 22 kártya, ami a Nagy Arkánum nevet viseli. Ezek a főkártyák megelevenednek, és valós emberi alakot öltenek. Már csak egymásra kell találniuk. 

Az egész történet végig nagyon sejtelmes, sötét, baljóslatú és homályos, de nagyon izgalmas és fordulatos is. Végig nagyon olvastatta magát, alig tudtam letenni, annyira kíváncsi voltam, mi fog történni. Az elején azt hiheted, hogy ez is csak egy tipikus YA történet, de nem! Annál sokkalta több. Tetszik az apokaliptikus világkép, a mi-miért történt események felvázolása, a szereplők kidolgozása. 

Közben azért elég nagy hangsúly van a romantika szálon is, érzelmi hullámok apraja-nagyját megjárjuk, főleg, amikor képbe kerül egy bizonyos harmadik személy. Néha egy kicsit túltolta Evie, és voltak idegesítő pillanatai, de végig szerettem szorítottam érte, hogy minden jól alakuljon. 

Összegezve: Bánom, hogy ilyen sokáig húztam a könyv elolvasását, de közben nem is bánom, mert pont most jött ki a második része, és ekkora függővég után már alig várom, hogy elolvassam! Addig is, akik még nem olvasták volna Evie történetét, azok nyugodtan vágjanak bele, mert egy nagyon jól felépített és megalkotott világot kapnak, tele sok izgalommal,misztikummal és rejtéllyel. Kérek még ebből! :)

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

„– Tudhattam volna, hogy életben maradtál!
Leszállt a motorról, majd nekidőlt.
– Mégis miért, Evangeline?
– A hüllők és a férgek egész jól megúszták – mondtam olyan hangon, mintha be lennék szívva.”

*

„Bizonyos dolgokat még az apokalipszis sem változtatott meg.”

*

„– A hazugságnál nincs rosszabb, tudod?”

*

„– Ahonnan én jövök, a férfi udvariasságból cipeli a nő holmiját. És hogy tudassa a többi férfival, a nő foglalt. Honnan tudnák különben, hogy hozzá tartozik?”

*

„A féltékenység szétmarcangolja a lelket.”