Penelope Ward: Legdrágább mostohabátyám

Nem kellene akarnod őt.
Amikor a mostohabátyám, Elec a gimi utolsó évében hozzánk költözött, nem voltam felkészülve arra, hogy mekkora szemét.
Utáltam, hogy bunkón viselkedik velem csak azért, mert nem akar ott lenni.
Utáltam, hogy lányokat hoz haza a suliból és visz fel a szobájába.
De amit a legjobban utáltam, az az volt, ahogy a testem akaratom ellenére reagált rá.
Először azt hittem, csupán kőkemény, tetovált izmai és markáns arca lehet vonzó benne. De a dolgok új irányt vettek köztünk, mígnem egy éjjel minden fenekestül felfordult.
Aztán épp olyan gyorsan, ahogy betoppant az életembe, már vissza is ment Kaliforniába.
Évek teltek el, mire újra láttam Elec-et.
Amikor a tragédia lesújtott a családunkra, újra szembe kellett néznem vele.
És szent ég, a kamasz, akiért egykor megőrültem, most férfivá érett, aki egyenesen az eszemet vette!
Volt egy olyan érzésem, hogy megint darabokra törik majd a szívem. 

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 310

Fordító: Benedek Dorottya

❉❉❉

Nagyon szépen köszönöm a könyvet a Könyvmolyképző Kiadónak! :)

Hűha! Hát ez meg mi volt, kérem szépen? Egy nap alatt szinte felfaltam a könyvet! 

Már az első oldaltól beránt minket magába a stílusa, a könnyed, gördülékeny olvashatósága. Néha arra eszméltem, hogy vigyorgok, mint a tejbetök, mert folyamatosan kaptunk poénos beszólásokat és megjegyzéseket. Imádtam, hogy Elec és Greta húzzák egymás agyát, ott szívatják a másikat, ahol csak tudják. 

Greta mostohaapjának a fia, Elec egy évre hozzájuk költözik, mert az édesanyja elutazott. Greta

egyke gyerek, szóval már alig várja, hogy megismerje a mostohabátyját, hogy végre legyen valaki, akivel testvérként bánhat. Azonban jeges vízként zúdult nyakába a felismerés, hogy a drága bátyuska nem olyan cuki, mint ahogy ránézésre Greta gondolná. Elec igazi rosszfiú. Tetkók borítják a testét, cigizik, piál, csajozik, és ráadásul még bunkó is. Greta próbál megértő lenni a fiúval, mert tudja, hogy nem igazán jön ki az apjával, azonban a fiú újra és újra bebizonyítja, milyen szemét. Elec önmagát is meglepő módon érdeklődni kezd Greta iránt, és néha közelebb engedi magához és az igazi énjéhez. A kettejük közötti időjárásként váltakozó kapcsolat kezd átmenni valami másba, ami számukra tabu. De vajon ellen lehet állni a szerelemnek?

Elec karakterét nagyon szerettem. Tetszett, hogy kaptunk egy tipikus rosszfiút, tipikus jellemzőkkel, és lassan megismerhettük őt, hogy miért is viselkedik így, hogy milyen sötét gondolatok feszítik szét belülről. A másik énjét még jobban imádtam, a gyengéd oldalát, az érző szívét. Imádtam a beszólásait, és hogy olyan piszkos fantáziája van. :)
Gretát már kicsit kevésbé tudtam megkedvelni, de persze voltak részek, ahol mélyen együtt éreztem vele,  és legszívesebben megagyabugyáltam volna Elec-et a helyében. De a szerelem kiszámíthatatlan és fájdalmas, szóval teljesen meg tudtam érteni az érzéseit és a cselekedeteit. 

A történet első fele viccesebb, pörgősebb volt, míg a második része sokkal komolyabb, fontosabb dolgokkal foglalkozik, mivel már a történetünk hősei is felnőttek. Újratalálkozásuk lerombolja az eddig gondosan felépített falakat, ami újabb kérdőjeleket és választásokat sodor eléjük. 

Sokaktól hallottam, hogy hiányzott nekik belőle valami. Én nem igazán vettem ilyet észre, talán az elején kicsit gyorsan ugráltak az időben, meg az eseményekben, de annyira pörgött az egész, hogy le sem bírtam tenni. 

Kaptunk erotikus részeket is, amit szintén nagyon szerettem olvasni, nagyon meghitt volt és jól volt megírva. A könyv egyébként egy igazi érzelmi hullámvasút, az elején felröpít minket a magasba, nevetünk, aztán pedig a könnyeinket nyelve zuhanunk a mélybe. 

Engem teljesen meggyőzött az írónő, a történet, a stílus (külön gratula a fordítónak a nagyon szép magyar változatért:) ), és ha jól tudom, a Könyvmolyképző Kiadó még készül még nekünk könyvekkel az írónőtől. Kezdődjön a várakozás! :) 

Ha elnyerte a tetszésed a könyv, IDE KATTINVA megrendelheted! 

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"… a szavak (…) mélyebb sebet ejtenek, mint bármilyen fegyver."

*

"A törött szív is dobogó szív."

*

"A szívverés az őszinteség legtisztább formája."

*

"Sosem gondoltam volna, hogy csupán az, hogy valaki fogja a kezem, teljesebb emberré tehet, mint bármi más."

*

"– Egy nap majd rájön, mekkora hibát követett el. Fel fog itt bukkanni, de te addigra rég máshol leszel (…)"