Gombos Tünde: Szerelemtánc

Mit tennél, ha találkoznál a szerelemmel? És vajon mit tesz Dávid, aki Budapest szívében önként vállalt magányban él?
Képes ledönteni a saját maga által hosszú éveken át felépített falakat, vagy mindörökre szomorú múltja rabja lesz? Van-e elég bátorsága, hogy kockáztasson, és felvállalja akár a csalódás lehetőségét is, a boldogság váratlanul megcsillanó reményében?
Mi helyes és helytelen, mi tisztességes és tisztességtelen, mi lehetséges és mi lehetetlen?
Miközben végighaladunk Dáviddal a válaszkeresés és döntés nehéz útján, észrevétlenül beszippant bennünket ez a szívet melengető történet.

Kiadó: Álomgyár

Kiadás éve: 2016

Oldalszám: 224 

***

Hatalmas köszönet az Álomgyár kiadónak a recenziós példányért!

Te hogyan mit gondolnál, ha úgy éreznéd, mindenki ferde szemmel néz rád az utcán, ha mindenki kerül és óvakodik tőled? Mit gondolnál, ha minden szeretted otthagyna a legnehezebb időszakodban, és teljesen magadra maradnál úgy, hogy te sem vagy tökéletes többé már?

Annyira mély érzelmek és gondolatok vannak a könyvben, hogy teljesen ki kell nyitnunk a lelkünket, hogy befogadhassuk a mondanivalóját. Remek kivitelezés, fantasztikus összkép, gyönyörű történet.

Eleinte kételkedtem abban, hogy miről is fog szólni a könyv, hiszen úgy kezdődik az egész, hogy gyönyörűséges Budapestünk egyik legszebb helyén, a Margitszigeten üldögél a főhősünk, Dávid. Fordítóként dolgozik, imád a szabadban lenni, hiszen fiatalkorában tehetséges és sikeres sportoló, pontosabban futó volt. Lassú, folytonos adagokban kapunk betekintést a múltja darabjaiból, hogy hogyan is lett ő fordító és futó, hogyan ívelt felfelé a karrierje, hogyan ismerte meg az első szerelmet, majd azt, hogyan ment az egész élete egy nap alatt tönkre. Tovább olvasva megtudhatjuk, hogyan éli a mindennapjait a futás nélkül, hogyan él a szerettei nélkül, egyáltalán azt, hogy hogyan lehet egymagunkban élni évek óta, úgy, hogy nem őrülünk meg. Számomra nagy szívfájdalmat okozott, hogy egy ilyen fiatal, ambiciózus ember hogyan zárkózhat el minden elől, "csak" azért, mert van egy kis fizikai problémája. De persze meg lehet érteni, ha belegondolunk a helyzetébe, szerintem senki nem akarna úgy emberek közé menni, hogy érzi magán a tekinteteket, hallja az összesúgásokat. Viszont így nem lehet örökké élni, akármennyire is kényelmes, vagy nyugodt. Nehéz, de igenis lehet nyitni mások felé, még ha eleinte göröngyös utakon kell átvergődnünk magunkat ahhoz, hogy valakivel legalább egy beszélgetős kapcsolat alakuljon ki. 

Dávid egy ilyen üldögélős napon találkozik egy gyönyörű, szőke hajú lánnyal, aki lehuppan mellé a padra. Meg is dobogtatja a fiú szívét, hiszen érzi, hogy ebben a lányban van valami különleges, azonkívül, hogy csodaszép, de egyből bezárja a szívét, hogy ő biztos, hogy nem kaphat meg egy ilyen lányt. Miért is kellene neki Ő, amikor sok másik tökéletes férfi szaladgál a világban. Azonban mikor újra találkoznak, már muszáj bevallania magának, hogy vonzódik a lányhoz. Megbeszélnek egy újabb találkozót a törzshelyükre egy hét múlva, Dávid pedig tűkön ülve várja a találkozót. Amikor megtudja, hogy a lány fiatalabb, mint ő, ismét bezárkózik, hiszen nem reménykedhet, egy ennyire fiatal lány viszonzott érzelmeiben. Elkezdi kerülni őt, nem megy a Margitszigetre, csak akkor, mikor már elromlott az idő. Viszont a lány furfangos, és amennyire ki tudta ismerni a férfit, annyira okosan időzített, hogy a szakadó esőben újra találkoztak. Váratlan esemény következtében egyre többet és többet találkoznak, mígnem Dávid már nem fogja vissza magát, minden egyes alkalommal majd' kiugró szívvel és lélekkel várja a lányt. De vajon az akadályok és az élet engedi-e, hogy a szerelmük kiteljesedjen?

Ne várjunk nagy dolgokat a könyvtől, mert akkor csalódást okozhat. Ez a könyv egy élettörténetet mesél el, hogy hogyan éli át egy huszonéves, felnőtt férfi az élet nehézségeit, az élet rossz vicceit, a megpróbáltatásokat, hogyan változtatja meg a gondolkodását, és hogy mi kell ahhoz, hogy újra visszatérjen az Életbe. Megmutatja, hogy nem szabad lebecsülnünk magunkat akkor sem, ha vannak problémáink illetve sérüléseink, hiszen attól még a lelkünk ugyanolyan jó (ha nem jobb), és tiszta, mint a tökéletesnek látszó embereknek. 

Lehetséges, hogy ahhoz, hogy az életünk a helyére ugorjon, kell egy megfelelő személy, egy bizonyos ember, egy társ, aki ezt a gombot megnyomja, és felnyitja a szemünket azokat a dolgokra, amiket eddig nem láttunk tisztán.

 Soha nincs késő, soha nincs olyan, hogy nem lehet jobb. Soha ne add fel a reményt és önmagad.

Csillagos értékelés:

"Azt mondják, véletlenek nincsenek."

*

"A tánc az életem."

*

"Csodálatos szerelemtánc! Bárcsak soha, de soha ne érne véget!"

*

"Mondják, hogy jó társaságban jobban csúszik az étel."