Szaszkó Gabriella: Maradj velem - Értékelés és interjú az írónővel!

David ​​Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt.
David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz…
Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik?
Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?

Kiadó: Maxim

Kiadás éve: 2016

Oldalszám: 416

❉❉❉

Köszönöm a Maxim Kiadónak a recenziós példányt! A kiadónál eddig még csak külföldi íróktól olvashattunk, azonban most Szaszkó Gabriella méltóan elnyerte a Kiadó tetszését.

Nagyon nehéz erről a könyvről írni, mert még mindig a hatása alatt vagyok. Lelkileg nagyon megterhelő történet, darabokra szaggatta a szívemet, de azért az írónő igyekezett valamelyest összeforrasztani. Amilyen komoly témával foglalkozik a könyv, annyira magához láncol a történet. Néha olvasás előtt rá kellett készülnöm a könyvre, de amikor már belemélyültem, elszakadni is alig bírtam tőle.

David Pennington mélységesen megrendül bátyja tragikus halálán, teljesen padlóra kerül, nem érti, miért történt az, ami. David sikeres író, és elhatározza, hogy kiírja magából életük eseményeit, amelyeket nem hoztak napvilágra senki, kivéve Chris barátnője, Amy előtt. David csak úgy tud búcsút venni bátyjától, hogy belekezd a testvére és saját történetének papírra vetésébe, amely nagyon fájdalmas és szívszorító.

A testvérek szülei fiatalok voltak, amikor megismerték egymást és 17 évesen édesanyjuk már szült. A második gyerek után a nő depressziós lett, és kiskoruk óta az apjukat hibáztatja, hogy tönkretette az életét azzal, hogy teherbe ejtette. A külvilág a család belső viszályairól mit sem sejtve, tökéletes hétköznapi családnak tekintették őket, azonban a falak mögött állandó rettegésben éltek a gyerekek, és az anya egy alkoholista lett, míg az apa több napra elment dolgozni, hogy fenntarthassa a gyerekeit és a házat. James szíve majd' megszakad a fiaiért, akiket kénytelen otthagyni kegyetlen, bántalmazó feleségével, szeretne jobb életet biztosítani nekik, amire sajnos nincs lehetősége. Margaret élete hibáinak tekinti a fiait, és szigorú szabályokat követel a házában. Egy apró szabályszegés, és máris jár érte a büntetés, verés formájában. 

A fiúk szorosan összetartanak, Chris mindig védi az öccsét, néha át is vállalja a verést tőle, minden tette csak David biztonságát szolgálja, próbál mindig apró örömöket csempészni borzalmas hétköznapjaikba. Ha már késnek az iskolából, akkor is büntetésre kell számítaniuk. 

Ekkor Chris osztályába új lány érkezik, Amy, aki egyből megtetszik az idősebb fiúnak, és hamar barátságot köt vele. David rossz szemmel, féltékenyen nézi bimbózó szerelmét a bátyjának a lánnyal, mindent megtesz, hogy közéjük álljon, amit egy gyerek csak meg tud tenni. 

A történet így két szálon fut. Egyszer olvashatjuk a gyerekkori történetet, amely elvezet egészen Chris öngyilkosságának okáig, utána pedig a jelenben vagyunk Daviddel, és láthatjuk, hogyan próbálja kibírni a gyász fájdalmait. Megjelenik nála Amy, Chris volt barátnője, és teljesen felforgatja David eddig is nyugtalan napjait. Különös, szinte lehetetlen vonzódás születik kettejük között, miközben egymást próbálják átsegíteni a kegyetlen mindennapokon, a temetés körüli dolgokon, a végrendeleten, és egész egyszerűen az elfogadáson. 

Őszintén, néha nagyon nehezen haladtam a könyvvel, egyszerűen nem bírtam elszorult torokkal és könnyes szemmel olvasni. Annyira valóságosnak éreztem, mintha én is ott lennék, és látnám a saját szememmel. Őszintén leírt minden egyes dolgot David, és teljesen felfoghatatlan volt számomra, hogy egy anya hogy lehet ilyen. Hogyan okolhatja, hogyan bánthatja a saját gyerekeit, hogyan lehet ennyire szívtelen és kegyetlen? 

Szerettem olvasni mint a múltbéli, mint a jelenben játszódó eseményeket. Izgultam, hogy mi lesz a következő lépés, hogy hogyan vészelték át a mindennapokat a fiúk, és hogyan maradt bennük felnőtt korban is a gyerekkori megalázás és fájdalom. 

A legszörnyűbb az, hogy ez a történet a valóságban is megtörténhet és talán éppen most is történik valahol, talán a szomszédunkban, talán egy barátunknál, úgy, hogy közben mit sem sejtünk róla. Ez a könyv tökéletesen leírja, hogy ne szégyelljünk segítséget kérni, és akár orvoshoz fordulni a lelki problémák miatt, mielőtt túl késő lenne. 

Nagyon megszerettem Szaszkó Gabi írásmódját, tökéletes volt, remekül fogalmaz, teljesen magunkba tudjuk fogadni a szöveget és átélni, ezzel együtt szenvedni, reménykedni és sírni rajta. Az elejétől a végéig nagyon jól fel van építve, és megírva a könyv, a karakterek szinte élnek, és mintha ismernénk is őket, mert hamar a szívünkbe zárjuk őket. Remélem, mihamarabb olvashatok még az írónőtől, mert engem teljesen megvett ezzel a szívfájdító történettel. És a borítója gyönyörű szép, a könyv pedig hat csillagos kedvenc lett! ❤

Amy és David

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"Szeretném, ha az élet igazságos lenne, de nem az."

*

"Tudtam, hogy egyszer tényleg el fogok menni. A pokolban nem lehet sokáig sérülések nélkül élni."

*

"– Totál beteg vagy.

– Tudom, ezért haverkodsz velem!"

*

"Csodálkoztam, hogy ennyi fájdalmat elbír az emberi test."

BLOG EXTRA: INTERJÚ AZ ÍRÓNŐVEL, SZASZKÓ GABRIELLÁVAL!

1. Mikor és miért döntöttél az írói pályafutás mellett?

A történetek imádatával születtem, az teljesen biztos. Már tini koromban is írtam novellákat, folytatásos történeteket, gyerekkoromban néha meséket találtam ki. Nagyon korán lenyűgözött egy–egy sztori, aminek beleragadtam a világába. Rajongtam a filmek és a könyvek iránt. Tudatosan viszont csak huszonéves koromban döntöttem az írói pálya mellett, akkor körvonalazódott a fejemben, hogy szeretnék egy saját könyvet. Én is meg akartam alkotni a saját történeteimet, ezzel a szenvedélyemmel szerettem volna foglalkozni. Ekkor kezdtem el íróiskolába járni, pályázatokra novellákat írni, tudatosan foglalkozni az írással.

2.  Mi ösztönzött arra, hogy publikáltasd a Maradj velem című könyvet?

A Maradj velem-et először magamnak írtam. Éppen íróiskolába jártam, amikor eszembe jutott a történet, Chris karaktere már jóval régen létezett a fejemben, vele akartam dolgozni. Amikor befejeztem, előolvastattam pár emberrel és jó visszajelzéseket kaptam, így akkor határoztam el, hogy elkezdek neki kiadót keresni. Akkor már volt pár kiadott novellám és egy országos versenyen is első helyezést értem el, ezért mertem belevágni a kiadókeresésbe.

3. Mi inspirált ennek a történetnek a megírására? Miért pont ezt a témát választottad?

Mindig is vonzottak a komoly témák, az írás megkezdésekor éppen utolsó félévemet végeztem a pszichológia szak mesterképzésén. Chris karaktere viszont már olyan tizenkét éves koromtól formálódott, hozzá pedig jött a lázadó öcsi alakja. Főleg azért, mert akkoriban éppen folyamatosan az Odaát sorozatot néztem, ahol beleszerettem a fiútestvérek gondolatába. :) Nagyon sok apró mozaikból tevődött össze a történet a fejemben. Az alapvető kérdésem az volt, hogy ilyen gyerekkort fel lehet–e dolgozni a hosszú évek során.

4. Voltak nehéz pillanataid a könyv megírása közben?

Talán a legnehezebb az volt, hogy a Maradj velem írása közben két és fél hónapot Kanadában töltöttem, egy táborban dolgoztam a konyhán napi tizenkét órában (ami a hétvégékre is vonatkozott). A történetet folyamatosan görgettem a fejemben, de persze időm nem volt írni. Azt hiszem, egy–két rövidke részt írtam három hónap alatt összesen. Az életem a könyv írásakor éppen átalakulóban volt, ezért kevesebb időt tudtam fordítani rá, de biztos vagyok benne, hogy az amerikai utam is nagyban hatott arra, hogy végül milyen irányba is halad a könyv.

5. Miért ez lett a könyv címe? Miért ezt választottad? Mik voltak a további lehetőségek?

Pocsék címadó vagyok, és bevallom, fogalmam sincs, hogy mikor is formálódott ki, hogy a Maradj velem–nek ez lesz a címe. Általában nálam a kézirat munkacíme sokáig az első szóként fut (mert úgy menti el a Word), de nem emlékszem a pillanatra, amikor a Maradj velem cím kipattant a fejemből. Arra már inkább, hogy a folytatásoknak tudatosan ehhez hasonló címeket választottam, amelyek aztán nagyon visszatükrözték azoknak a könyveknek a témáit (Beszélj hozzám és Vigyázz rám).

6. Tervezel következő írást kiadni?

Persze :) Folyamatosan regényeket írok, most egy teljesen új történeten dolgozom, amely a Maradj velem-től független, de nagyon remélem, hogy a folytatások is olvashatóak lesznek nyomtatásban.

7.  Mi a foglalkozásod, hobbid, amit az írás mellett csinálsz?

Szerencsére az összes foglalkozásom az írással kapcsolatos. Online újságíró vagyok, blogger, van egy saját oldalam, ami paranormális dolgokkal foglalkozik (www.bizzarium.com) és egy kulturális oldalnak is résztulajdonosa vagyok (www.cornandsoda.com). Ide cikkeket írok, főleg fordításokat, filmkritikákat, könyves ajánlókat. Emellett irodalmi szerkesztőnek is tanultam, így ezzel is foglalkozom szabadúszóként. A jövőben egyre többet szeretnék a szerkesztéssel és akár műfordítással is foglalkozni, mivel az angol nyelv az egyik szenvedélyem és Angliában is élek. Hobbim már ezen kívül nem igazán van, de főleg a film– és sorozatnézést mondanám annak, az teljesen kikapcsol. Emellett esküszöm a jógára és a meditációra is, ami segít kikapcsolni.

8. Mit üzennél azoknak, akik kézbe veszik a könyved?

Köszönöm, hogy bizalmat szavaztak a Maradj velem–nek és remélem, hogy legalább annyira fogják szeretni a szereplők történetét és izgulni fognak értük, mint amennyire közel kerültek hozzám írás közben. :)

Nagyon köszönöm az interjút, és hogy olvashattam elsők között a könyved! Nagyon várom a további regényeid! :)