Rachel Abbott: Aludj jól

Meddig mennél el a szeretteidért?

Amikor Olivia Brookes felhívja a rendőrséget, hogy bejelentse férje és gyermekei eltűnését, azt hiszi, soha többé nem látja viszont őket. Okkal fél a legrosszabbtól, hiszen nem ez az első tragédia, amit átél.
Most, két esztendővel később, Tom Douglas főfelügyelőt ismét ehhez a családhoz küldik nyomozni, ám ezúttal Oliiva tűnt el. Minden bizonyíték arra utal, hogy reggel még az otthonában tartózkodott kocsija a garázsban áll, pénztárcája a konyhaasztalon heverő táskájában van.
A rendőrség el akarja rendelni Olivia keresését, de a családtagok összes fényképét eltávolították a fotóalbumokból, számítógépekből, telefonokból.
Aztán meglátják a vért.
Vajon a múlt utolérte Oliviát?
Aludj jól ha tudsz. Sosem tudhatod, ki figyel…

Kiadó: Művelt Nép

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 446

Fordító: Tóth Attila

❉❉❉

Elég ritkán veszek a kezembe pszicho-thillert. Hogy miért? Általában félek, hogy egyrészt bef*satós lesz, és tényleg nem fogok tudni aludni, másrészt pedig pont attól, hogy nem ugorja meg azt a szintet, amit én elvárok egy pszicho-thillertől. Nos, ez a könyv inkább az utóbbi állítás felé hajlik.

Nem volt egy rossz történet, és végig fenntartotta a figyelmet, gyorsan lehet vele haladni, olvastatja magát a könyv, mégis a kis apróságokon és az összedobottságon elúszott az egész sztori. Pedig ebből ki lehetett volna hozni egy nagyon szuper, körömrágós történetet. 

A főszereplő hölgyünk, Olivia népszerű és boldog életet él, egészen addig, amíg barátja váratlanul el nem tűnik, és rejtélyes módon meg nem halnak a szülei. A házát megvenni akaró férfi, Robert rögtön segít a nőnek és kislányának, és végül kialakul köztük a szerelem, és együtt élik életüket. Néhány évvel később, Robert telefonál a rendőrségnek, hogy felesége, Olivia, három gyermekével együtt eltűnt. A nyomozás egyre több furcsaságot hoz magával. Nincs egy fénykép a gyerekekről, sem a feleségről, a férfi pedig egyre gyanúsabban viselkedik. Kiderül, hogy a kapcsolatuk nem volt olyan tökéletes. Robert állandó megfigyelés alatt tartotta Oliviát, teljesen elzárta őt a külvilágtól és a többi embertől, nincs saját keresete és minden egyes centet a férj felügyel. Robert úgy gondolja, ezzel teljesen megadja a boldog életet a feleségének, és nem érti, hogy hová tűnhetett, amíg ő két hetes konferencián volt.

A történet tehát hordozta magában a jobbnál jobb ötleteket, mégis elég semmilyen volt, mert szinte előre kitaláltam, hogy mi fog történni, és hogy mi lesz a vége. Közben kaptunk még olyan szálakat is a nyomozóból, Tom Douglasból, amelyek nem lettek kifejtve (bár azt írták a végén, hogy a következő részben majd kiderül, de nem tudom az mikor érkezik el). 

Tetszett ez a nyomozósdi, hogy a legapróbb részeket lassacskán összerakták az okos rendőrök, hogy mindenre figyeltek. A szemszögek között felváltva ugráltunk, egyszer a nyomozó, egyszer a feleség, egyszer a férj szemszögéből olvashattunk, és kicsit fura volt, hogy ez és az igeidő is állandóan változott. 

A szereplők elég semlegesek maradtak, alig ismertük meg őket, csak szimplán tették a dolgukat, mélyebben nem bontotta ki őket az írónő, pedig volt bennük potenciál, főleg a főnyomozóban. Számomra a legrosszabb karakter pont Olívia volt, úgy gondolom benne is volt egy minimális kattantság...:D A gyerekekről sem tudtunk meg sok mindent, pedig őket is jobban megismerhettük volna.

Ettől függetlenül egy elég könnyed, olvasható és élvezhető krimit tarthattam a kezemben, a pszicho-thiller jelzőt elhagynám róla, mivel egy-két apróbb durvaságnál nem volt több ijesztő/borzongató rész a könyvben. Krimi kedvelőknek nagyon ajánlom, el lehet tölteni vele néhány kellemes, izgalmas délutánt. :) 

Ha érdekel a könyv IDE KATTINTVA megrendelheted! 

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

"Végül csak nevettünk rajta, és úgy döntöttünk, hogy közeledik a menstruációm; úgy tűnik, hogy a férfiak ezt az egy kifogást fogadják el minden további nélkül, habár fogalmuk sincs, igazából mit jelent."

*

"Minden annyira könnyű, amikor a nap a romantika jegyében telik."

*

"Még azok is, akiket egész életünkben szeretünk, nagy valószínűséggel nem tökéletesek."

*

"Az emberek néha teljesen buta dolgot tesznek, és senki nem érti, hogy miért."