Kasie West: A távolság relatív

A ​tizenhét éves Caymen Meyers úgy tanulmányozza a gazdag embereket, akár egy tudományos kísérletben, és sok évi megfigyelés után biztos benne, hogy csak egy dologra jók: pénzt költeni olyan felesleges holmikra, mint az anyukája boltjában árult porcelánbabák.
Így amikor Xander Spence besétál a boltba, hogy a nagymamájának vegyen egy babát, elég egy pillantás, hogy Caymen megállapítsa, a fiú eszméletlenül gazdag. Bár a fiú vonzó, és ő az első, aki tényleg felkelti a lány figyelmét, Caymen elég okos ahhoz, hogy tudja, nincs esélye a fiúnál. Hiszen ha mást nem is tanult az anyukája intelmeiből, azt igen, hogy a gazdag emberek figyelmét nehéz felkelteni. Ám Xander ezentúl gyakran megjelenik az üzletben, dacára a lány erőfeszítéseinek, hogy elriassza. Caymen pedig, legnagyobb rémületére, élvezni kezdi a fiú táraságát. 

Tudja, hogy az anyukája nem jöhet rá a dologra – nem fogadná el. Jobban szeretné, ha Caymen a helyi, csóró rockerfiúval lógna. Amikor Xander odafigyelése és kedvessége már éppen meggyőzné a lányt, hogy a gazdagság nem jellemhiba, ráébred, hogy a pénz sokkal nagyobb szerepet játszik a kapcsolatukban, mint gondolta volna. És hogy Xander nem az egyetlen, akiért aggódnia kell.

Kiadó: Menő Könyvek

Kiadás éve: 2018

Oldalszám: 304

Fordító: Nánási Yvette 

ISBN: 9789634034810

❉❉❉

Nagyon megörültem, amikor a kiadó felkért ennek a könyvnek a véleményezésére, ugyanis régóta kíváncsi vagyok Kasie West könyveire. Picit féltem is tőle azért, mert aggódtam, hogy tipikus YA könyv lesz, lebutítva, leegyszerűsítve. Ám kellemesen csalódtam, mert nagyon tetszett a könyv, és kitűnő nyári olvasmánynak könyveltem el. Ezek után biztos vagyok benne, hogy fogok még olvasni az írónőtől.

Caymen az anyukája porcelánbaba boltjában dolgozik a suli mellett, ugyanis édesanyjának szüksége van a segítségre, egyedül nehezen boldogul a bolttal. Caymen szívesen segít, hiszen tudja, milyen nehéz helyzetben és pénzszűkében vannak, és legalább a leckéjét is meg tudja írni miközben a pénztárban ül. Minden a megszokott módon és rend alapján ment egészen addig, míg be nem sétált a boltba Xander, a fiú, akiről lerí, hogy gazdagságban és jólétben fürdik. Caymen tudja, hogy édesanyja nem preferálná, ha egy ilyen fiúval kezdene, hiszen ő tapasztalta, hogy a gazdag fiúk úgyis csak összetörik a nem gazdag lányok szívét és kihasználják őket. A lány ezért titokban tartja vonzódását és egyre növekvő találkozásaik számát. Édesanyja inkább szeretné összehozni a legjobb barátnője ismerősével, egy rockerfiúval, aki össze sem hasonlítható Xanderrel. Caymen maga sem tudja mi lenne a legjobb, hiszen nem mindig tudja kiszámolni Xander viselkedését sem, de közben komoly dolgokkal is meg kell küzdenie. 

Külföldi borító

Ami már az elejétől feldobta az egész könyvet, az Caymen humora volt. Talán néha erőltetettnek éreztem, de legtöbbször nagyon jót szórakoztam rajta, és amikor már kezdett volna ellaposodni a könyv, akkor bedobott egy jó poént, amivel máris mosollyal az arcomon olvastam tovább. Amellett tudott komoly lenni, érett és felelősségteljes volt, aki egy kicsit élni szeretett volna úgy, mint az osztálytársai. 

Xander valamiért nagyon megfogott a lazaságával és titokzatosságával, mindig nagyon vártam mikor bukkan fel a lapokon. Érezhető volt, mennyire jól érzi magát Caymen társaságában, nem foglalkozva a társadalmi és pénzügyi különbségekkel, hanem szimplán csak a lánnyal foglalkozott. 

Az írónő egy igen fontos dolgot is beleszőtt a sorok közé, ami a fiataloknak egy igen fontos szempont a jövőjükre nézve, ez pedig nem más, mint a pályaválasztás. A két főszereplőnk nem igazán tudja mit szeretne, de mindenképpen ki akarnak szabadulni a szülőktől elvárt jövőkép elől. Ez nagyon tetszett, ugyanis tényleg nagyon nehéz eldönteni előre, hogy mit szeretnénk csinálni egész életünkben, hogy milyen egyetemre menjünk és hogy megéri-e azt tanulnunk, amibe belevágunk. Valamint ne hagyjuk, hogy mások mondják meg mit kezdjünk magunkkal. 

A másik fontos dolog az volt, hogy ha egyedül neveljük a gyerekünket, akkor se szakítsuk el a rokonaitól. Legyen meg a saját döntése, hogy szeretne-e találkozni a nagyszüleivel vagy az édesapjával/édesanyjával. Ezt Caymen anyja rosszul csinálta, a végére pedig picit túl könnyen oldódott meg ez a probléma. 

Hiába YA könyv, nagyon le tudja kötni az embert, én kortól függetlenül ajánlom, mert nincs benne eltúlozva a szenvedély (sőt, még keveselltem is a romantikus részeket).

Szórakoztató olvasmány, aranyos párocska, a felnőtté válás apró-cseprő dolgaival együttesen alkotnak egy letehetetlen könyvet. Nem bántam meg, hogy kézbe vettem, ugyanis néha kell ilyen könnyed téma is a sok más könyv közé. 

Köszönöm a kiadónak a könyvpéldányt! :)

Ha felkeltette az érdeklődésed a könyv, IDE KATTINTVA te is megrendelheted! :)

Csillagos értékelés:

Kedvenc idézetek:

„Nem tudom, hogy léteztem eddig nélküle, mert ebben a pillanatban az ő energiája az egyetlen éltetőerőm.”

*

„– Tizenöt dollár lesz – mondja a nő.
Xander ad neki egy húszast.
– Tizenöt dollár? Az egész?
Már a kocsi felé megyünk, de Xander még mindig nem tért magához.
– Múlt héten egy pár zoknit vettem harminc dollárért.
– De az azért van, mert egy idióta vagy.
– Köszi.”

*

„– Nagyon összevesztünk anyuval.
– Miattam?
– Mennyire arrogáns vagy! Azt hiszed, hogy mindig minden rólad szól?
– Akkor mi miatt?
– Miattad..”

*

„Esküszöm, hogy ezzel a mosollyal meg lehetne akadályozni a háborúkat.”