24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Élménybeszámoló

Sziasztoook!

Végre eljutottam odáig, hogy leírjam Nektek a saját Könyfesztiválos élménybeszámolómat, ugyanis ez volt az első alkalom, amikor részt vettem ezen a rendezvényen. A bejegyzés végén találtok egy kis BookHaul-t is a beszerzett könyvekről, valamint köszönetet néhány emberkének. Szóval, csapjunk bele. :)



Már hajnalban majd' kiugrottam a bőrömből, a gyomrom görcsbe állt, annyira izgultam, mikor felébredtem pénteken, a fesztivál második napján. Nagyon izgatott voltam, mivel már több hónapja megbeszéltem két kedves moly barátnőmmel, hogy találkozunk az eseményen, emellett már eleve az izgalomba hozott, hogy részt vehetek egy ilyen nagy volumenű rendezvényen, és ráadásul mindenhol csak könyvek lesznek!!! Kell ennél több egy könyvmoly számára? Ugye, hogy nem. 

A vonatom reggel nyolc órakor indult el, és pontosan három és fél órát zötyögtem, miközben majd eluntam az életemet, hiszen természetesen pont akkor nem működik egyik Wifi sem a csodálatos vonaton, amikor én egy hónapban egyszer utazni kívánok. No mindegy, azért az egyik barátnőm felhívott a biztonság kedvéért, hogy épségben elindultam-e, úgyhogy megnyugodhatott, hogy odaérek Budapestre. Tudni illik, budapesti voltam több mint két évig,személyes okok miatt el kellett költöznöm onnan télen, de hamarosan, remélem már nyáron, sikerül visszaköltöznöm. Mennyivel könnyebb lett volna eljutnom, ha még mindig ott lakom! A sok mérgelődés, morgás és fújtatás után lassan begurult a vonatom a pályaudvarra, és ismerve a járást, könnyen eljutottam a Millenárishoz. Az izgalom elmúlt, és nagyon boldog voltam, hogy milyen jó az idő, mivel az előtte lévő napokban folyton csak esett, hideg és borús volt, és pénteken annyira jól kifogtuk, hogy sütött a nap. Az első döbbenet akkor ért, mikor megláttam a hatalmas feliratot, hogy Grillfesztivál. Kint a sok kis lakókocsi, mindenki húst sütöget, sok sörös, kajás bódé elszórtan. Kicsit megrökönyödtem, hogy most akkor rossz helyen járok?! Gyorsan megkérdeztem a szerencsére kint álldogáló biztonsági őr bácsitól, hogy jó helyen járok-e, és itt van a Könyvfesztivál? Megkönnyebbülten léptem beljebb, mert a bácsika megnyugtatott, hogy igen, jó helyre jöttem, csak még fentebb kell sétálnom. 


A másik barátnőm, Judit (Pandalány olvas bloggerinája) pont hívott, hogy merre járok, mert ő már ott vár. Nagy nevetések és útbaigazítások közepette egymásra találtunk, és megöleltük egymást. Olyan hihetetlen, amikor valakivel több, mint egy éve beszélgetsz nap, mint nap az interneten, és teljesen megértitek egymást, és eljön az a nap, amikor végre személyesen is megismered! Igen, gyerekek, a neten is lehet csodás barátokat szerezni. :) Anett sajna akkor még nem ért oda, ezért Judittal ketten besétáltunk az épületbe, letettük a kabátunkat, és elindultunk felfedezni a különböző kiadók standjait. Csak ámultunk szájtátva, hogy mennyire tök jól megcsinálták a kis bódékat, hogy mindegyik kiadó külön nagybetűkkel kiírva, könyvek százai, ezrei kipakolva, minket csábítva-hívogatva várakozik, hogy a kezünkbe vegyük őket. 

Nem jutottunk igazán messzire, mivel egyből a bejárat után beleütköztünk a Főnix Könyvműhely és a Fumax közös standjába, ahol már várt egy másik kedves barátnőm, Anna (Lap lap után bloggerinája), aki szintén egyből a nyakamba ugrott, ami még inkább dobott a hangulatomon. Bemutattam a két lányt egymásnak, és a bloggerinák azonnal az új könyveket kezdte lesni és tapizni, azt se tudtuk, hova kapjunk. A másik jó dolog ami a standnál ért, hogy láthattam Vivien Holloway-t, sajnos beszélni nem beszéltünk, viszont A. M. Aranth írónak bemutatkozhattam és kaptam tőle egy dedikált Oculus-t, amit ezúton is nagyon köszönök! Nagyon beszédes, energikus, abszolút pozitív embernek tűnik első látásra, remélem lesz még alkalmam vele is beszélgetni. :) 

Miután felmarkoltunk néhány könyvet, kimentünk az épület elé, hogy bevárjuk Anettet. Vele már találkoztam személyesen januárban, nagyon hiányzott már a kis nőszemélyem, szóval boldog voltam, hogy újra láthatom és együtt tölthetünk egy kis időt. Ismét felfedezőútra indultunk, Anna körbevezetésével, ugyanis kerestünk néhány konkrét könyvet és kiadót, tehát körbementünk az egész épületben, miközben még mindig csak ámultunk és már előre sajnáltuk a pénztárcánkat. Ami abszolút pozitív, hogy az emberek annyira aranyosak és nyitottak ott, mindenki mosolygott és boldog volt, mindenkinek volt néhány kedves szava, bemutatkozhattam néhány fontos embernek, a termet belengte a zsivaj, a halk zene és a könyvek illatának egyvelege. 

A legelső állomásunk a KMK zsákbamacskás standja volt, a csajok azonnal rávetették magukat, én pedig olyan vicces lesi fotókat készítettem róluk. Upsz..ezt eddig nem tudták..

Én elsőként Colleen Hoover új könyvét, az Egy nap talán-t karoltam fel és távoztam vele boldogan a pulttól, valamint kaptunk nagyon szép I <3 Books medált is ajándékba. *.* Nézzétek:

Instagram oldal
Még tettünk jó pár kört, megvettünk jó pár könyvet, jól elfáradtunk, megéheztünk, és sajnos az idő is korlátozott minket, mivel indulni kellett a vonathoz, de előtte még kiültünk napozni kicsit, megszemléltük a szerzeményeinket, beszélgettünk egy kicsit. 

A sok utazás, fáradtság és mászkálás nagyon megérte, hiszen találkozhattam nagyon jófej és kedves emberekkel, a kedves barátnőimmel és könyveket is gyűjthettünk. Már csak magáért az élményért, az életérzés miatt megéri mindenkinek kinéznie legalább egyszer, de szerintem ha valaki egyszer kint volt, utána már mindig részt akar majd venni ezen az eseményen. :) 

Jöjjön néhány köszönet: 
- Köszönöm Anettnak és Juditnak ezt a fantasztikus, felejthetetlen napot. Imádlak titeket, köszönöm, hogy vagytok nekem, és hogy a barátaimnak tudhatlak benneteket! 
- Köszönöm Annának, amiért főnökasszony volt, vezetgetett minket, bemutatott több embernek is, amiért dobálta a kezembe a könyveket, és amiért jól megölelgetett. Örülök, hogy megismertelek! :) 
- Köszönöm A. M. Aranth-nak még egyszer a dedikált könyvet és a jófejségét! Remélem, még beszélhetünk majd többször is!
- Köszönöm a szervezőknek, a résztvevőknek, az eladóknak a sok fáradozást, nagyon szuper napot/napokat adtatok a könyvmolyoknak, ezer hála.
- Köszönöm a vonattársaságnak, amiért nem robbantunk le, nem mentünk neki semminek, és amiért csak húsz percet késtünk. :D 

És akkor a végére hagytam a legjobbat: 

BOOKHAUL

Természetesen nem csak könyveket szereztem, hanem kis ajándékokat, édességeket és csecsebecséket a barátoktól és a rendezvényről. :)


Szóval, 8 könyvet szereztem, ebből kaptam is ajándékba, kaptam reci példányt és vettem is. Plusz, még elcipeltem ezen kívül 3 keménykötéses könyvtári könyvet! Látjátok, gyúrni még könyvekkel is lehet. :P
A gumicukrok nem érték meg a képet, lenyúlta a párom és a tesói, a csokikat pedig köszönöm a csajoknak, tudják mi a kedvenc.:P
Gyűjtöttem még szépséges könyvjelzőket, mert abból sosem elég! 
Természetesen emlékbe megtartom az összegyűjtött szórólapokat és térképet, jó lesz visszanézegetni pár év múlva. :)
A hiperszuper extracuki baglyos zoknit Anettemtől kaptam, aki most sem hagyhatta ki az apró meglepetést. :) Imádlak <3 
Kaptam még egy szuper Oculus-os kitűzőt amit én okos a farzsebembe raktam, és mászkálás közben megszúrt..:D ezazViki., valamint a KMK-tól a két darab szívecskés és egy könyves medált.

A könyvek meg, hát...magukért beszélnek, egytől egyig gyönyörűek, mindegyiküket megsimogattam, megszagolgattam, megölelgettem, és már alig várom, hogy olvassam őket! :) 

Köszönöm, ha elolvastad ezt a kis bejegyzést, remélem te is elmosolyodtál néhányszor az olvasás alatt, mint én az írása alatt. :) Puszi mindenkinek!


4 megjegyzés:

  1. Nagyon klassz lett a bejegyzés, köszönöm én is a napot, szuper volt végre találkozni! ♥

    VálaszTörlés
  2. Már molyon is néztem, szép kupac! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elég volt hazacipelni! :D Köszönöm :)

      Törlés