Könyvmánia.: Colleen Hoover: Maybe Someday

A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább.
Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra.
Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2017

Oldalszám: 392

Fordító: Barthó Eszter

❉❉❉

Borús nap volt, de meleg. Kiültem a teraszra a könyvvel a kezemben, belemerültem, mikor az egyik dalszövegnél eszembe jutott, hogy van tracklist a könyvhöz. Rögtön be is dugtam a fülembe a fülest, pont a Maybe Someday résznél. Olvasás közben arra eszméltem, hogy folyik a könnyem és nem látom a betűket, eltűnik előlem a világ és csendesen összetörik a szívem, miközben arra gondolok, milyen csodálatos dolog a szerelem. Hogy milyen szerencsés vagyok, hogy megtaláltam a tökéletest, a társamat, a mindenemet. Hogy a dalszövegek neki, róla szólnak, hogy reggelente mellette ébredek és a mosolyát látom meg először. Olyan szerencsés vagyok, és olyan jó, hogy vannak még ilyen írók, ilyen könyvek, amik a lelkedig hatolnak, amik megríkatnak, elgondolkodtatnak és kicsit segítenek abban, hogy derűsebben lásd az életed. Hogy mi késztetett még mosolyra? Hogy pont olvasás és zenehallgatás közben a borús napon, kisütött a nap.

Ez nem csak egy könyv, nem csak egy történet, ez egy életérzés. Colleen Hoover olyat alkotott ami egyszerre éltet és darabokra szaggat, megmelengeti és közben össze is töri a szíved. Mostantól ez a legkedvesebb, legimádottabb könyvem, amit legszívesebben az egekig magasztalnék. Az írónő nagyon jól bánik a szavakkal, az érzelmekkel, olyasmit ad az olvasóknak, ami nem mindennapi, ami kicsit mindenkinek a része lesz.

Ha egy igazán remek történetet szeretnél olvasni, ezt vedd a kezedbe. Úgy állj neki, hogy nem fogod bírni letenni. Én is elhittem, és az lett belőle, hogy egy délután alatt kiolvastam, mert egyszerűen annyira magához láncol, annyira beleéled magad, hogy fáj kiszakadni. A zene üvölt a füledben de a szíved egyre jobban szétreped. Sírsz Sydney-ért, sírsz Ridge-ért, sírsz Maggie-ért, sírsz a szerelemért és sírsz, mert átérzed az egészet, az elejétől a végéig.

Annyira akartam utálni Ridge-et amiért ugyanazt megteszi, amin Syd egyszer már keresztül ment, csak épp most ő a másik oldalon van. De nem tudtam, mert megértettem, mit miért tesz. Egyszerre reménykedtem és visszakoztam. Ridge egy nagyon különleges, csodálatos ember. Ha valakinek csak a lelkét határozhatnám meg, hogy mellettem legyen, pont olyat írnék le, mint amilyen ő. Aranyos, kedves, vicces, odaadó, hűséges, különleges, tehetséges, okos és annyi szeretet van benne, hogy soha nem fogy el. Igazából nem tudok választani, mindenkit nagyon szerettem.

Warrent amiért igaz barát volt minden helyzetben, a hülye poénjaiért, a perverz hajlamaiért.

Maggiet a kedvessége, a vidámsága, a gyengédsége és a szeretete miatt.

Sydney szinte a lelki társam volt, átéreztem minden örömét és fájdalmát, minden harcát önmagával és minden könnycseppjét.

Ridge pedig.. Ridge az összes eddigi könyves szerelmem kipengette gitárja húrjaival a szívemből, és egyedül ő foglalta el az egészet. Minden lány egy ilyen srácot érdemelne.

Nagyon szerettem a közös alkotós részeket, amikor elvesztek a zenében. A zene is egy életérzés, mint ez a könyv. Mindig ott van a zene. Ha vidámak vagyunk, azért, ha szomorúak vagyunk, azért. A szöveg tényleg kifejezi azt, ami bennünk van, ha elfogyott a szó, bekapcsolsz egy zenét, és az ordítja helyetted az érzelmeket. És a dalszövegek, amiket együtt írtak... egyszerre adtak szárnyakat és egyszerre tiportak a porba. Hatalmas pluszpont a tracklistért, amit az írónő a könyvhöz közös munkával megalkotott. Érdemes olvasás közben bekapcsolni és mindig meghallgatni az adott zenét. A teljes listát megtaláljátok a www.maybesomedaysoundtrack.com oldalon. Miközben olvastam és hallgattam a szöveget meg a zenét, még jobban összefacsarodott a szívem.

Hogy a fenébe lehet ilyen szívbemarkoló és gyönyörű könyvet alkotni???

Eddig még nem sokat olvastam Colleen-től, de azt hiszem ezzel a könyvvel ez megváltozott. Minden könyvét a magaménak akarom tudni. De talán egy kicsit mindig is a Maybe Someday lesz a legkedvesebb számomra. :)

És íme a legszebb zene, amit a könyvhöz írtak, ami hozzá tartozik, ami kifejezi az egészet. Amin még most is bőgök, amin mindig bőgni fogok, és amiről mindig Sydney és Ridge fog eszembe jutni.