Sziasztok! :)Mára is izgalmas és fantasztikus híreket hoztam!
Hajdú Antal Zsuzsanna végzettségét tekintve magyar nyelv és irodalom–pedagógia
szakos tanár, a Léggömbök című ifjúsági regény elsőkötetes szerzője. A Léggömbök című könyve 2017-ben bekerült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanítóképző karának
tananyagába. A betűk szerelmese; szeret szétcincálni és újra összerakni mindent,
ami szöveg. Hobbija az írás és korrektúrázás mellett a kínai gyógyászat. Imádja
az állatokat, a jó vígjátékokat és a tengert.
Dorka történetét folytatja az Utánad című könyvében, amely a sorozat második kötete immár.
Most pedig lássuk, milyen lett a borító, mit ígér nekünk a fülszöveg, valamint egy kis szuper részletet is hozhattam Nektek az írónőnek köszönhetően! :)
És akkor dobpergés....!
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Felkészültetek?
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Tádááámmm!
Fülszöveg:
„Váratlanul átkulcsolta a karjait a derekamon, és
felkapott.
Mintha egy örökkévalóságig néztem volna le a magasból a homlokára, a
piercingjén megcsillanó fényekre; orra és szája megszokott formájára, és
képtelen voltam eldönteni, hogy bosszantónak tartom-e minden egyes
megnyilvánulását, vagy éppen ezek jelentik számomra a biztonságot.”
A tizenkilenc éves Dorka Budapesten kap munkát, hogy
támogatni tudja a családját. A lánynak nem csak a nagyvárosi léttel kell
megbarátkoznia, hanem az önállósággal járó kihívásokkal is.
Új ismerősei alaposan felforgatják Dorka megszokott világát, aki egy régi barát
feltűnésének köszönhetően rádöbben, hogy ideje letennie a múlt súlyos terheit,
és felvállalnia élete legfontosabb szerepét, mielőtt túl késő lenne…
***
EXKLUZÍV RÉSZLET
A
város fürdött a szmog sűrűjében. A közeli kocsmában néhány borvirágos orr és
egyensúlyát vesztett láb mulatta az időt; a helyiség tágra nyitott ajtaján már
kora délután a járókelők közé kúsztak az unalomig ismert mulatós
végeláthatatlan ütemei.
A
villamosokon fiatalok randalíroztak tanítás után, a vének helyért tolongtak, a
galambok pedig vadul szedegették a morzsákat a járdán, és szétrebbentek, amikor
kiszálltam a kocsiból.
Viseletes
tavaszi félcipőmet bizonytalanul az összeköpködött betonra engedtem, és
hagytam, hogy a törzsem is engedelmeskedjen a lendületnek.
Egyszerű,
koptatott csőfarmert viseltem; ugyanazt, amiben először átléptem a gimnázium
kapuját. A farmerdzsekim annak idején anyué volt, piros pántos felsőmön kövér,
kockás anyagból kivágott hold pöffeszkedett.
Korábban
hátközépig érő hajamat a fodrász praktikus kleopátra-fazonra vágta, ami kicsit
sem állt jól. Szeplőim tengerén néhol májfoltszigetek éktelenkedtek, a kezem
folyton fázott a szeszélyes márciusi időjárás miatt.
Izgatottságtól
tág orrlyukakkal álltam a Nagykörút egyik több száz éves háza előtt két közepes
méretű bőrönddel a kezemben, és hagytam, hogy a kapu hűvös fuvallatot súgjon az
arcomba, mintha el akarna tántorítani a város forgatagától.
Vártam
ugyan ezt a napot, mégis hirtelen azt kívántam, bár valahol egészen máshol
lehetnék.
A
horgásztó partján, számolgatva az aranyhíd csillanásait; a város felett a
tetőn, kitárva a karjaimat, mintha repülésre készülnék; hanyatt fekve a
parkban, nem törődve vele, hogy apró rovarok ostromolják a fülcimpámat.
Helyette
a körúti házak homlokzatairól angyalok, görög istenek és más mitológiai alakok
bámultak rám.
– Ha a belvárosban sétálsz, érdemes felfelé
figyelni. – Matyi apjának feltűnt, mennyire magával ragadott a látvány. – Olyan
mestermunkákkal találkozhatsz, amiket észre se vesz az, aki csak az orra
hegyéig lát el.
Mint
aki hallja a gondolataimat, felém fordult.
–
Valami böki a csőrödet?
–
Honnan veszed?
–
Hát, csak látszik. Rajtad mindig látszik. – Elkészült a művével. – Tessék, a
polcod.
–
Nem fog leszakadni?
–
Áh, ezt kemény fából faragták, sose szakad le. Úgy fogja a csavar, hogy letépni
se lehet.
–
Elég erős akkor.
–
Erősnek erős. Legalábbis sok mindent elbír.
–
Kitart a teherrel.
–
Mint a kő.
–
Ottmarad?
–
Azt nem tudni. Talán. – Kérdőn nézett rám. – Miért? Magaddal vinnéd, ha majd…
–
Gőzöm sincs – miért érzem úgy, hogy ez a beszélgetés kezd kissé kínos irányt
venni?
***
Ha szeretnétek többet megtudni az írónőről és az első könyvéről:
-------> Interjú Hajdú Antal Zsuzsannával IDE KATTINTVA! <--------
-------> Értékelésem a Léggömbökről IDE KATTINTVA! <--------
Én már nagyon várom a könyvet, pontos időpontot még nem tudunk a megjelenésről, de ha lesz időpont, közzéteszem ugyanebben a bejegyzésben. :)
Remélem tetszett nektek ez a kis betekintő, írjátok meg, ha szeretnétek több ilyet! :)
Nagyon szépen köszönöm Zsuzsinak az infókat és a részletet! ❤
Nagyon szépen köszönöm Zsuzsinak az infókat és a részletet! ❤
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése